A nyugdíjpénzek nélkül sehol nem lennénk
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,4 százalékát tette ki. A finanszírozási képesség pozitív egyenlege elsősorban a 2011 első negyedévében elszámolt, magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer következtében alakult ki. A tőketranszfer hatását figyelmen kívül hagyva az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP -4,2 százaléka volt az elmúlt egy évben - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közölt adataiban.
A jegybank számításai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 82 százalékát érte el a negyedév végén. Az adósság harmadik negyedévi növekedéséhez, amely az éves GDP 5,9 százaléka volt, a forint árfolyamgyengüléséből származó átértékelődések és az új adósság nettó kibocsátását jelentő tranzakciók is számottevően hozzájárultak, körülbelül 65-35 százalékos arányban.
Az érdemes hozzátenni, hogy szeptember vége óta volt egy egymilliárd eurós kötvénylejáratunk, illetve a negyedik negyedévben az Európai Bizottságnak is ki kell fizetnünk kétmilliárd eurót. Ugyanakkor a szeptember végi 292-es euró középárfolyam még messze volt a jelenlegi 315 forintos szinttől. Vélhetően ez a két hatás a negyedik negyedévben nagyjából kioltja egymást: a törlesztés az adósság csökkenése irányába hat, ugyanakkor a devizahatás tovább növelheti hazánk adósságát. Ha a forint jelenlegi gyenge szintje tartósan fennmarad, akkor nem kizárt, hogy az év végén a jelenlegi 82 százaléknál is magasabb adósságrátával szembesülünk majd.
Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -5,6 százalékát érte el. A háztartások által az államháztartásnak nyújtott, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti tőketranszfert figyelmen kívül hagyva a háztartások nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP 4 százaléka volt - olvasható az MNB adataiban.
Hogy szállt el ennyire az adósságunk?
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága szeptember végén 22 929 milliárd forint volt, ez a harmadik negyedévben 1647 milliárdos növekedést mutatott - derül ki az MNB adataiból. Ehhez a növekedéshez körülbelül 65-35 százalékban járult hozzá a forint gyengülése (átértékelődés) és az új kibocsátások. Az államháztartás nettó tartozása (15 114 milliárd forint) a GDP 54,1 százalékát tette ki 2011 harmadik negyedévének végén.
2011 harmadik negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a készpénz, a forint betétek és a tőzsdei részvények növekedése volt jelentős, ugyanakkor jelentősen csökkentek az egyéb követelések a magánnyugdíj-pénztári kilépésekkel kapcsolatos reálhozam kifizetések miatt. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahiteleknek a forinthitelek növekedésénél nagyobb mértékű csökkenése volt jellemző, emellett jelentősen csökkentek az egyéb kötelezettségek.
A gyenge forinton hasalhatott el a kormány
Az államadósság-ráta emelkedése mellett a kormány folyamatosan az adósság elleni harcot és a jelentős államadósság-csökkentést kommunikálja. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján található adósságnyomás-mérő szerint például az idén februári 81,18 százalékról mostanra 76,1 százalékra csökkent a GDP-arányos adósságunk.
A probléma csak az, hogy mindezt a kormány a tavaly év végi 278,75-ös euróárfolyammal kalkulálta, azóta viszont 13 százalékkal gyengült a forint a közös európai valutával szemben, ez pedig Magyarország devizaadósságában is meglátszik.
Persze a kormány joggal teheti hozzá, hogy ha nem csökkentette volna az adósságot a magánnyugdíjpénztári vagyon felhasználásával, akkor most nem 82, hanem 86-88 százalékon állna a GDP-arányos adósságunk.
Beke Károly
mfor.hu
