A szeptember 25-ével záródó héten 25 031 miliárd forint volt a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága az Államadósság Kezelő Központ előzetes adatai szerint. Ez előző héthez képest 219 milliárd forintos emelkedés eredménye, aminél nagyobb növekedésre július eleje, vagyis közel 3 hónapja nem volt példa. A megugrás ugyanakkor azért is meglepő, mert egy héttel korábban még igen szignifikáns apadás mutatkozott, amiből arra lehetett következtetni, hogy az adósságkezelő már az adósság előtörlesztését is megkezdte.
A mostani megugrás hátterében elméletileg több tényező is állhatna, részben természetes folyamatként tekinthető a heti aukciók adósságnövelő hatása, ám ez ekkora mértékű megugrást nem indokolna. Még akkor sem, ha a vonatkozó időszakban nem volt esedékes nagyobb mértékű kötvénylejárat, ami ellensúlyozta volna az állampapír-értékesítések növelő hatását. Márpedig a szeptember 25-ével záródó héten mindössze 40 milliárd forint értékben jártak le 3 hónapos diszkont kincstárjegyek.
Ennek tükrében az adósság emelkedése a forint múlt heti gyengülésére vezethető vissza. A forint a szeptember 18 és 25 közötti egy hétben ugyanis 1,28 százalékot veszített erejéből az euróval szemben. És mivel a kormányzati adósság 34 százaléka továbbra is devizában van, az árfolyamváltozás érzékenyen érintheti az adósság nagyságát. Előzetes adatok lévén pontosan nem lehet tudni, hogy nominálisan mekkora a devizában fennálló adósság, de ha az augusztus végi adatokat tekintjük aktuálisnak, akkor
csak a forint múlt heti gyengülése 108 milliárddal forinttal növelhette az adósságunkat.
Azt ugyanakkor mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy az adósság mostani növekedése csak átmeneti lehet, ráadásul mindössze tájékoztató jellegű adatként érdemes kezelni. A lényeg a költségvetés és az Európai Bizottság szempontjából is az év végi ráta, aminek esetében már egy szerény 0,1 százalékpontos mérséklődés is elegendő a tavaly év végi állapothoz képest, hogy a törvényi előírásoknak megfelelő legyen.
A mostani költségvetési adóssághoz ha egyébként hozzáadjuk a Magyar Nemzeti Bank adataiból kiszámolt államháztartáson belüli egyéb adósságot, melynek mértéke a második negyedév végén 807 milliárd forint volt, akkor 25 838 milliárd forintos teljes államháztartási adósságot kapunk eredményként. Ezt az ÁKK adatainak és a második negyedévi nominális GDP-ből becsült aktuális bruttó hazai termékre vetítve 78 százalékos GDP-arányos adósságrátát kapunk. Ez pedig még jócskán meghaladja a tavaly év végi 76,9 százalékos szintet.
Székely Sarolta
mfor.hu
