<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Két lépésben tervezi a kormány megreformálni az adórendszert - mondta el Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára egy hétfői sajtótájékoztatón. Első körben az egyszerűsítésé lesz a főszerep, a második lépésben pedig - a kormány ígérete szerint - a versenyképesség javítása lesz a cél. Mfor.hu tudósítás.

Ingatlanadó lesz, de nem "olyan" (Mfor-montázs)

A nyáron dolgozza ki a kormány azokat az egyszerűsítést szolgáló módosításokat, amelyek a tervek szerint január elsejétől hatályba lépnek. A parlament az őszi ülésszakon tárgyalja és szavazza majd meg a módosításokat. A nagyobb ívű, várhatóan 2009-ben hatályba lépő csomagot pedig tavasszal kezdi tárgyalni az országgyűlés, így fél év lesz arra, hogy az új szabályokat megtanulja és megértse a gazdaság.

A vasárnapi kormánymegállapodás tartalmazza egyebek mellett azokat az elemeket, amelyek rosszak a mostani adórendszerben. Nagyon leegyszerűsítve: a magyar adózás a versenytársakéval összehasonlítva azért rosszabb, mert egyrészt túl bürokratikus, másrészt az egyes adónemek súlya eltér a szomszédos országokéitól. Jóllehet a centralizáció mértéke átlagos mértékűnek mondható (39 százalék körüli), annak eloszlása azonban rossz: kevesen fizetnek sokat - sorolta Tátrai Miklós a problémákat.

Az egyszerűsítés a kulcsszó

Jövőre változás lesz a személyi jövedelemadó, az áfa, az ingatlanadók és a járulékok körét tekintve. A változások - a személyi jövedelemadót leszámítva - az egyszerűsödést szolgálják. A munkaadói, munkavállalói, szakképzési és rehabilitációs járulékok helyett csak egyfélét kell majd fizetni, az állam pedig majd maga csoportosítja a bevételeket aszerint, hogy mire is költik el.

Egyszerűsödni fog a befizetés rendszere is: kevesebb számlaszámot kell majd használni. Ilyen terve egyébként már volt a kormánynak korábban (pontosabban az előző Gyurcsány-kormánynak). Akkor az volt az elképzelés, hogy összesen négyféle számlaszámra kell mindenféle adót és járulékot befizetni (volt társaságokra vonatkozó számlaszám, járulékokra vonatkozó számlaszám, vagyis nem adónemek szerint alakult volna a beszedés). Ebből végül nem lett semmi, mint ahogyan az ötéves adóprogramból sem.

Új áfatörvény, változó szja

Az áfatörvényt nem módosítani fogja a kormány, hanem egy újat nyújt majd be az országgyűlésnek. Ebben nem lesznek alapvető, így például a kulcsokat érintő változások. Lényegében csak azt a célt szolgálja majd, hogy az 1992-ben létrejött, azóta szanaszét szabdalt jogszabályt összefésülje az országgyűlés. Ezenkívül a fekete gazdaság ellen is fellépne a jogszabály azzal, hogy a fordított adózást kiterjesztené, vagyis adott esetben a vevőn is behajtható lesz az áfa, ha gond adódna a fizetési hajlandósággal.

A személyi jövedelemadót illetően számítani lehet az adójóváírás átalakítására. Ez két lépcsőben történik majd meg, hogy hány év alatt futtatják ki, az még nincs eldöntve. Az adójóváírással az a probléma, hogy 1,5 millió és kétmillió forint közötti jövedelemnél nagyon nagy az ugrás az adómértéket illetően.

Emellett a tervek szerint a kedvezmények rendszerét is átalakítanák. Erről csak annyit lehet tudni, hogy az államtitkár szerint igazságosabb lesz.

Lesz ingatlanadó, de nem "olyan"

Az ingatlanadó be lesz vezetve, de nem "úgy". Ez nem plusz adó lesz, hanem a jelenleg is érvényben lévő négyfajta ingatlanadó típusú fizenivalót váltja majd fel. Pillanatnyilag - a helyi adók körén belül - négyféle adó vethető ki az ingatlanok után: a kommunális, a telek-, az építmény adó, valamint az üdülők esetében az idegenforgalmi adó. Ezeket az adókat az egyes önkormányzatok döntése szerint darab, terület és érték alapján is ki lehet vetni - vagyis matematikailag akár 12 féle ingatlanadó is létezhet az országban.

Ezek helyett vezetné be a kormány az egységes, értékalapú ingatlanadót. Vagyis a jelenlegi összevisszaság helyett az önkormányzatok egyféle adót vethetnének ki ingatlanok után, s annak mindenképpen az ingatlan értékét kell majd alapul venni. Emellett a kormány valószínűleg még az adó maximumát fogja megszabni. A kereten belül azonban az önkormányzatok dönthetik el, adnak-e kedvezményt, illetve pontosan hány százalékban állapítják meg az adó mértékét.

A bevétel maradna

Jelenleg nagyságrendileg 2,5 millió ember több mint hárommillió ingatlan után fizet valamiféle adót. Tavaly összesen 65 milliárd forint folyt be ezeken a jogcímeken. A kormány összességében nem tervezi, hogy ennek sokszorosa fog befolyni, sőt: az elképzelések szerint jövőre is nagyjából ekkora összeg származik majd az ingatlanadóból, csak a rendszer lesz más.

Így például az ötvenmillió forint feletti ingatlanokat biztosan nagyobb adó sújtja majd, mint az alacsonyabb értékűeket, vagyis vélhetően progresszív adó lesz. Ebbe a körbe tartozik a luxusadó is, vagyis várhatóan ezt is beleépítik majd az egységes ingatlanadó rendszerébe egy kiemelten magas kulccsal.

F. Szabó Emese

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:

Ősszel kiderül, ráfizet-e az állam az iparűzési adóra
Hiányzik az ingatlanadó kivetéséhez szükséges adatbázis
Nem tárgyal ingatlanadóról a kormány

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.