2008. március 31. 06:49

Úgy tűnik, hogy Bokros Lajos ex-pénzügyminisztert nem kedvetlenítette el a népszavazás eredménye, és továbbra is szorgalmazza a reformok továbbvitelét. A szakember a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának "Jelen a jövő múltja" címmel megrendezett gazdaságpolitikai konferenciáján tartott előadást pénteken. Mfor.hu tudósítás.

"Magyarországon intézményesedett a korrupció"

Nagy érdeklődés kísérte Bokros Lajos előadását, amelyben a volt pénzügyminiszter inkább a reformok jövőjével foglalkozott, és kevésbé tért ki a múltra. Szerinte három területen szükségesek reformok: az egészségügyben, az oktatásban és a nyugdíj esetében.

A reformok indokaként azt hozta fel, hogy szükség van a közjavak minőségének látványos javulására. Ez pedig csak úgy érhető el, ha az állampolgár jobban ellenőrizheti ezeket a szolgáltatásokat. Jelenleg a járulék és járadék közt alig van kapcsolat, vagyis a befizetett pénz útja alig követhető.

A felsőoktatásban nem jó a fejkvóta

Az oktatással kapcsolatban Bokros Lajos kifejtette, hogy az alapszintű képzés rendszere mostani formájában elfogadható. Egy problémát vetett fel: a kistelepüléseken meglévő iskolák szerepét, amelyeket a jelenlegi fejkvóták mellett aligha lehet hatékonyan működtetni. Bár elismerte, hogy súlyos probléma, ha egy kistelepülésen megszűnik az iskola, de mindenképp nagy probléma az elaprózottság.

A felsőoktatásban azonban más a helyzet, itt szükség van az öngondoskodás kiterjesztésére. Igaz, hogy a népszavazás a tandíj eltörlésével ezeket a törekvéseket megnehezítette. De nyitva áll egy másik út is, nevezetesen az, hogy ki lehetne szélesíteni az önköltséges oktatást. Kevesen tudják, de ma a felsőoktatásban már hatvan százalék azok aránya, akik tulajdonképpen fizetnek a képzésért.

A diákok befizetése nem csak kiegészítő, hanem az intézmények finanszírozásának alapforrása lenne. Ez csak akkor éri el a célját - figyelmeztet a professzor -, ha a hallgatók megkövetelik az oktatói munka színvonalának növekedését. Bokros szerint meg kell szüntetni a tanárok közalkalmazotti státuszát is - ma ugyanis hiába minősítenek egy oktatót gyengének, semmi sem történik, nem működik a visszacsatolás.

Kemény szavakkal illette az egyetemek autonómiáját is: az tanszabadságot jelent, "nem pedig az állami forrásokkal való ellenőrizetlen rablógazdálkodást". Azaz: kemény tulajdonosi ellenőrzés kell.

A tandíjról szóló népszavazással kapcsolatban irracionalizmusról beszélt az előadó. Hiszen - mint mondta - olyanok szavazták le a tandíjat, akik sose részesültek volna ennek az áldásából. Így lényegében azt választották, hogy a jövőben olyanért fizetnek többet, amit sohasem vesznek igénybe. Bokros szerint egyébként a tandíj szükségszerűségét a rektorok mellett a diákok is belátták.

Nyugdíjrendszer: aki többet fizet, többet kap

A nyugdíjrendszer terén Bokros szerint nem olyan rossz a helyzet, hiszen ’98-ban fogadták el az úgynevezett második pillért. Ebben az esetben, aki többet fizet be, az vélhetően többet is kap kézhez, vagyis ez a rendszer az embereket ösztönzi a megtakarításra.

Másrészt az öngondoskodás ezen formája növeli a beruházásokat, s ezen keresztül ösztönzi a gazdasági növekedést. A társadalmi nyugdíj ötletét viszont elvetette a közgazdász.

A leggyengébb láncszem

A rendszerváltás leggyengébb láncszeme a gyógyítás, ahol hatalmas a pazarlás, a felelőtlenség és a korrupció. Az egészségügy terén Bokros Lajos véleménye szerint nagyon erős a késztetés a társadalom kettészakadására. Hiszen ma sem egyenlő a hozzáférés, és a szaporodó magánkórházak tekintetében még szembeötlőbb a probléma. Paradox helyzet, hogy a magánintézményeket a társadalombiztosítás még részben sem hajlandó finanszírozni. Ezért a jómódúak joggal érzik úgy, hogy kétszer fizetnek valamiért.

Nem javasolható egy olyan biztosítási modell, ahol - akár racionális számítások alapján is - valaki nem köt biztosítást. Mondván, ha majd szüksége lesz orvosi kezelésre, akkor megfizeti annak az árát. Vagyis a társadalmi szolidaritási elvet fent kell tartani. Viszont a járulékfizetők körét mindenképp ki kell szélesíteni, Bokros véleménye szerint azt akár a nyugdíjasokra is ki kellene terjeszteni.

A közgazdász ezúttal is kiállt a magántőkén alapuló több-biztosítós egészségügyi modell mellett, amelyben a biztosítók a betegekért, az egészségügyi szolgáltatók a biztosítókért versenyeznek. Úgy véli, a reformok alapja a verseny és a szolidaritás, de helyre kell állítani a közbizalmat is. A jelenlegi helyzetet úgy jellemezte: "Nincs bizalom, mert Magyarországon intézményesedett a korrupció".

Varga M István

Menedzsment Fórum

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.