Az MNB Monetáris Tanácsa 0,25 százalékponttal 6,25 százalékra csökkentette alapkamatot keddi ülésén.
William Jackson a Capital Economics közgazdásza a keddi MNB-kamatdöntést kommentálva közölte: a cég nem zár ki "még egy vagy két" további kamatcsökkentést a következő hónapokra, de azt kétli, hogy az MNB-alapkamat a piac által jelenleg árazott 5,25 százalékig csökkenne jövőre. Jackson úgy vélekedett, hogy ha nincs érdemi előrehaladás az IMF/EU-megállapodás ügyében, akkor egyre nehezebb lesz fenntartani a monetáris tanács külső tagjainak enyhítésre hajló alapállását.
A szakelemző szerint a magyar gazdaság recesszióján kívül kevés olyan tényező van, amely indokolhatná a keddi kamatcsökkentést. A közgazdász felidézte, hogy a szeptemberben mért 6,6 százalékos tizenkét havi infláció a fogyasztói árak négy éve nem mért ütemű drágulását jelezte. Jackson szerint jóllehet a 3 százalékos célt jóval meghaladó inflációt lehet magyarázni a közvetett adóhatásokkal, valamint az élelmiszerek és az energiahordozók drágulásával, azonban az MNB által az adóktól megszűrve számolt alapszintű infláció is gyorsul.
A Capital Economics elemzője szerint mindemellett a Magyarországgal kapcsolatos piaci kockázati érzet is romlott az elmúlt hetekben, különös tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság "elégedetlennek tűnik" a legutóbbi két államháztartási egyenlegjavító csomaggal, és ez azt jelenti, hogy veszélybe kerülhet Magyarország hozzáférése az uniós strukturális alapokhoz. William Jackson szerint ez tükröződik abban, hogy az elmúlt két hétben 50 bázisponttal emelkedett a tízéves magyar állampapír hozama, a forint pedig a hónap közepén mért 277 forint/euróról a jelenlegi, 285 forint/euró körüli szintekre gyengült.
Jackson közölte: mivel nem látszik az euróövezeti válság vége, Magyarországnak szüksége lenne egy új IMF/EU-megállapodásra már ahhoz is, hogy az alapkamat a jelenlegi szinten maradhasson. Ha ez elmarad, a ház szerint az MNB akár védelmi jellegű kamatemelésekre is kényszerülhet a tőkekivonás megakadályozása végett. Az elemző szerint mindezt egybevetve a cég legfeljebb arra lát lehetőséget, hogy az MNB-alapkamat 6,00 százalékig csökken jövőre.
Ennél nagyobb mértékű további monetáris enyhítést jósoltak a JP Morgan elemzői, bár az idei évre ők is már csak egy MNB-kamatcsökkentést valószínűsítettek a keddi kamatdöntő ülés utáni kommentárjukban, és nem zárták ki az enyhítési ciklus leállítását a piaci kondíciók romlása esetére.
A ház közgazdászai szerint a monetáris tanács keddi közleményének szövegezése arra vall, hogy a testületen belül eltérő nézetek lehetnek az IMF/EU-megállapodás szükségességéről. Az egyik bekezdés ugyanis a megállapodás elérését döntő fontosságúnak nevezi, a záró részben ugyanakkor csak arról esik szó, hogy az alacsony államháztartási hiány melletti kormányzati elkötelezettség és a javuló globális piaci környezet együtt a forinteszközöket terhelő kockázati felárak tartós csökkenéséhez vezethet.
A JP Morgan szakelemzőinek következtetése szerint a monetáris tanács külső tagjai kevésbé hajlamosak arra, hogy a további kamatcsökkentéseket az IMF/EU-megállapodással kapcsolatos előrelépéstől tegyék függővé, és inkább a kormány deficitcsökkentő erőfeszítéseire összpontosítanak, annak ellenére is, hogy a hiánycsökkentést célzó intézkedések némelyike "fenntarthatatlan, vagy kérdéses minőségű".
A JP Morgan közgazdászai közölték: alapeseti forgatókönyvük az, hogy az MNB az idén még egy 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést végrehajt, és ezt 2013 első felében további fél százalékpontos csökkentés követi, vagyis az MNB-alapkamat jövőre 5,50 százalékig csökkenhet. A ház szerint a külső monetáris tanácsi tagok várhatóan hajlandók folytatni a kamatcsökkentéseket, ha a magyar szuverén törlesztéskockázatra köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (CDS) árazása tovább süllyed, vagy akár jelenlegi szintjén stabil marad. A JP Morgan elemzői szerint azonban megvan annak a kockázata, hogy fordulat történik a piaci hangulatban, és ez már a következő hónapokban az enyhítési ciklus szüneteltetésére kényszerítheti az MNB-t.
MTI
