"Akkor biztosítható a válságadók átmenetisége, ha a magyar gazdaság gyorsabban tud növekedni. Kérdés azonban, hogy a kormány eddigi intézkedései elegendők-e ahhoz, hogy beindítsák a növekedést" - vetette fel a Vállalkozók Napja alkalmából szervezett gazdaságpolitikai fórum elején Csicsáky Péter, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke.
Nem volt B-terv
A kormány szerint a háztartások nem voltak abban a helyzetben, hogy további áldozatot vállaljanak, ezért volt szükség a különadókra - emelte ki Nátrán Roland, az NGM helyettes államtitkára. A kormány képviselője szerint az egyik olyan szektor, mely viszonylag könnyen átvészelte a válságot, a pénzügyi szektor volt, ez alapozta meg a bankadót. Emellett fontos, hogy kiadáscsökkentéseket is elhatározott a kormány, melyek összege megközelítette a bankok által befizetendő különadót.
A helyettes államtitkár szerint az őszi újabb válságadók esetén is abból indultak ki, mely szektorok tudnak további terheket vállalni. "A válságadókért cserébe a kormány jelentős adócsökkentést hajt végre, 600-700 milliárd forintot hagy a háztartásoknál és a cégeknél. Ez az összeg minden bizonnyal meg fog jelenni a gazdaságban, a kormány pedig biztosítja az áldozatot vállaló cégek számára, hogy ebből az extra összegből minél nagyobb szeletet hasítsanak ki" - hangsúlyozta Nátrán Roland.
"Számomra meglepő volt, hogy a kormánynak nem volt B-terve. Amikor kiderült, hogy nem tudjuk 5-7 százalékra emelni a hiányt, ad hoc intézkedések jöttek" - emelte ki előadásában Chikán Attila. A közgazdász professzor szerint szerencsésebb lett volna, ha az Orbán-kormány felkészültebben állt volna a feladatok elébe. Ugyanakkor ő is pozitívan nyilatkozott az adócsökkentés és az Új Széchényi Terv várható hatásairól.
"Azzal mindenki tisztában van, hogy ha nem csináljuk meg a szükséges strukturális reformokat, akkor az elmúlt fél évben meghozott intézkedések hiábavalók voltak. A kormány óriási kockázatot vállalt, azonban ha bejönnek a tervei, akkor három-négy év múlva boldogan tekinthetünk majd vissza erre az időszakra, senki nem fog emlékezni például a nyugdíjpénztári vitára" - hangsúlyozta Chikán Attila.
A közgazdász szerint a kormánynak nagyon gyorsan kell cselekednie, mert a külföldi és belföldi bizalom véges, ugyanakkor bizakodik abban, hogy "egyszer nekünk is lehet szerencsénk a történelemben".
Kiderült, mire kell a nyugdíjvagyonunk
A kormány intézkedéseinek köszönhetően a magyar államháztartás helyezte lényegesen jobb lesz, mint a legtöbb országé Európában. Ezt ki kell használni, a növekedésre kell koncentrálni, hogy újra régiós élországgá váljunk - mondta Nátrán Roland.
Nátrán Roland szerint a többi kelet-közép-európai országhoz képest hazánk nyugdíjrendszere is problémákkal nézett szembe. "Magyarország esetében az államadósság 10-12 százalékkal magasabb, mint akkor lenne, ha nem vezettük volna be a többpilléres nyugdíjrendszert. A költségvetés hiánya pedig évente a GDP 1,2-1,3 százalékával magasabb" - emelte ki a helyettes államtitkár.
A kormány képviselője szerint azért lett volna szükség arra, hogy elszámolhassuk a nyugdíjreformot, hogy a befektetők egyformán ítélhessék meg az európai országokat. Az Unióban azonban erre nem volt fogadókészség, bár a tárgyalások folyamatosan zajlanak.
Fény az alagút végén - de kinek köszönhető?
A pénteki fórumon felszólaló közgazdászok többsége abban egyetértett, hogy pozitív jelek látszanak a magyar gazdaságban, hiszen az utóbbi hónapokban beindult a kiskereskedelmi forgalom növekedése, illetve bővült a foglalkoztatottság a versenyszférában. Nátrán Roland szerint elsősorban a külső konjunktúra és ezek a pozitív jelek tehetnek reálissá idén egy százalék feletti, jövőre pedig 3 százalék körüli növekedést. Ezzel kapcsolatban az egyetlen kockázat ennek a külső javulásnak a fenntarthatósága - jegyezte meg a helyettes államtitkár.
"A pozitív jelek nem kapcsolódnak a kormány teljesítményéhez, az egyetlen pozitívum az utóbbi hónapokban az volt, hogy a kabinet kiállt a 3,8 százalékos idei hiánycél mellett" - vázolta fel a pénteki eseményen Petsching Mária Zita. A Pénzügykutató munkatársa szerint a választások idején nagyon nagy volt a bizalom a kormány iránt, az utóbbi hónapokban azonban fokozatosan csúsztak vissza ezen a bizalmi skálán.
"Magyarország negatív példaként ott van a világgazdasági sajtóban, esetenként a címlapokra is felkerülünk" - figyelmeztetett Petsching Mária Zita. Szerinte jelenleg nem marad más, mint a hit abban, hogy lesz másképp, hiszen ami az elmúlt fél évben történt, az a közgazdászok számára előzetesen elképzelhetetlen volt. A szakember hozzátette: a kormány középtávú makropályája sem hiteles, mivel folyamatosan javuló külső körülményekre épít, öt évre előre tervezni pedig felelőtlenség.
Beke Károly
