Maffiózók kerültek a klubba
"A sokak által lehetetlennek, betarthatatlannak minősített szabályok három évtizede működnek, Európában létrejött egy rögzített, árstabilitáson alapuló valutarendszer, melynek fenntartása mindenkinek az érdeke" - vázolta fel az eurózóna válságával kapcsolatban Csaba László a Magyar Külügyi Intézet pénteki konferenciáján. A Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora szerint összességében ez egy működő rendszer.
"Azok nincsenek bajban, akik az eurózóna szabályai szerint játszanak. Azok vannak most bajban, akik nem tartják be ezeket a szabályokat. Kicsit olyan ez, mint amikor maffiózók vannak egy klubban, akik semmibe veszik a korábbi írott és íratlan szabályokat" - érzékeltette a helyzetet Csaba László.
A közgazdász szerint a "maffiózókra" jó példák lehetnek a görögök, akik a válság előtt évekig meghamisították a gazdasági adataikat. A többi perifériára szorult országban viszont más a probléma, Portugáliában például az okozta a mostani válságot, hogy a válság előtt tíz év alatt mindössze egy százalékkal nőtt a munkaerő termelékenysége, amire nincs még egy példa Európában, míg Írország a hiperaktivitás áldozata lett. "Ezek a különböző problémák különböző megoldásokat igényelnek, nem alkalmazható minden ország esetében ugyanaz a gyógymód" - emelte ki.
A CEU professzora szerint a válság elején az európai kormányok azt gondolták, hogy költekezéssel meg lehet oldani a szerkezeti problémákat, ez a keynesi recept azonban csak rövidtávon működik. Szerinte is igaz, hogy most a bizalom válságát éljük, ugyanis a piac bizalma megingott abban, hogy a kormányok jó irányba akarnak menni, amíg ebben a kérdésben nem születik megoldás, addig a bizalom sem áll helyre.
Nem fog működni az "új Európa"
Csaba László előadásában kiemelte: a múlt heti EU-csúcson elhangzott kezdeményezések a bankunióval és a költségvetési unióval kapcsolatban súlyos aggályokat vetnek fel, mivel az Európai Központi Bank (EKB) annak idején úgy lett megtervezve, hogy jelenleg nem folytathat semmilyen fiskális tevékenységet, nem közösségiesítheti az adósságot. "Aki egyszer fiúnak születik, az sosem lesz lány, ezért kérdéses, hogy sikerül-e egy másként megalkotott intézményrendszert alapjaiban átalakítani" - véli.
A professzor szerint a legnagyobb probléma, hogy ha megvalósulnak az új elképzelések, akkor nem választott képviselők kapnának rendelkezési jogot az Unió 2000 milliárd eurós hétéves költségvetése felett. Éppen ezért nem meglepő, hogy azok az országok ellenzik a terveket, akik eddig "jól viselkedtek".
Nekünk is érdekünk lenne egy működő eurózóna
"Vizsgálatok szerint az eurózóna esetleges felbomlása növekedési szempontból Magyarországot érintené a legrosszabbul, még az eurózóna-tagok átlagos visszaesése is kisebb lenne. Ez azt mutatja, hogy számunkra alapvető fontosságú, hogy az eurózóna egy sikertörténet legyen" - kezdte előadását Kármán András.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója szerint az eurózóna néhány tagállamában a hitelességi deficit a költségvetési fegyelem és a költségvetési koordináció hiányosságaiból fakad. Hiába vannak például a maastrichti szabályok, azokat eddig is kijátszották, most a befektetők arra számítanak, hogy továbbra is ki fogják játszani. Emellett a közös felelősségvállalás hiánya a probléma, ezért az új tervek is ezzel a két kérdéssel próbálnak foglalkozni.
"Ha létrejönne Európában egy kockázatmegosztás, akkor lényegesen csökkenteni lehetne a válságkezelés költségeit, kevésbé radikális hiánycsökkentés mellett is lehetne stabilizálni a rendszert. Ebben alapvető probléma, hogy megjelenhet egy potyautas viselkedés, akkor pedig ezt a piac is elkezdni beárazni, amivel romlik a most jó helyzetben lévő országok helyzete. Éppen ezért kell a költségvetési koordinációnak és a költségmegosztásnak párhuzamosan haladnia" - vázolta fel Kármán.
Beke Károly
mfor.hu
