A magyar gazdaság most a közepesen fejlett gazdaságok sorába illeszkedik: a növekedés üteme hosszabb távon is alacsony maradhat, mondta el a Magyar Nemzetnek Csaba László. A közgazdász szerint kifejezetten irritáló, hogy bár lennének olyan gazdaságpolitikai lépések, amelyekkel ennél jóval nagyobb növekedési ütem is elérhető lenne, még az uniós pénzek nélkül is, mégsem lépik meg ezeket az éppen regnáló kormányok. A versenyképesség javítása mindennél fontosabb gazdasági lépés lenne, mert anélkül álom marad a fölzárkózás. Komoly probléma, hogy a versenyképességünk romlik, miközben a régiós versenytársak megelőztek minket. A versenyképesség növelésére létrejött ugyan a versenyképességi tanács, de Csaba László szerint félő, hogy a politikai érdekek itt is felülírják a gazdaságiakat.
Úgy látja, alapvetően elhibázott azonban az a gyakorlat, hogy annak adjuk az állami, illetve adófizetői százmilliárdokat, akinek amúgy is van. Nem arra van szüksége a magyar gazdaságnak, hogy alacsony hozzáadott értéket termelő ágazatok konzerválódjanak, hanem olyan ipar betelepedésére, amely magával hozza a fejlett technológiát, s amihez a hazai cégek is kapcsolódhatnak.
Azt is megjegyezte, nagy hiányosságnak tartja, hogy innovációra például a bruttó hazai termék másfél százalékát költjük, ami fejlődést jelent ugyan a korábbi, inkább egy százalék körüli arányhoz képest, de kevés a háromszázalékos uniós célhoz viszonyítva. A lehetőségek hiányában pedig elmennek a tehetséges kutatók.
Csaba László szerint alapvető hiba, hogy nincsenek ciklusokon átívelő programok, választásonként újrakezdünk mindent. Legalább ennyire fontos, hogy létezik a bizalom egymás és a kormány iránt is, ami egyfajta stabilitást ad. Vagyis kiszámíthatók a közgazdasági folyamatok is: kiegyensúlyozott költségvetés, árstabilitás, az adósságráta csökkentése.
