A havi monitoring jelentés alapján januárban 376 milliárd forinttal ugrott meg a központi kormányzat bruttó, nem konszolidált adóssága, így az már 25 806 milliárd forintot tett ki. A folyamat eddig alapvetően megszokott volt, hiszen év végén különféle trükkökre volt szüksége a kormánynak az adósság ellen vívott harc újabb sikeres csatájához. Tavaly azonban kedvezőbb volt a helyzet, hiszen a költségvetés kiváló állapota és a gazdasági folyamatok eredményeként lazán vették a 2016-os akadályt.
Nem volt szükség sem a jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számla apasztására, sem PEMÁK (átmeneti) visszavásárlására, sőt a statisztikák alapján még a Magyar Nemzeti Bank segítségére sem. Így év végén a megszokottnál több pénzzel fordult a kormány az új esztendőre, amiből következően akár azt is lehetett feltételezni, hogy a kormányzati adósság szintje sem fog drasztikusabban emelkedni. Nem így történt.
A legfrissebb adatok szerinti 376 milliárdos megugrás 2016 márciusa óta a legnagyobb növekedést jelenti, a 25 806 milliárdos állomány pedig 2015 december közepe óta a legnagyobb.
A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése szerint a növekedés hátterében több tényező áll:
- A 421 milliárdos nettó forintkibocsátás (a lakosság is rekordösszegben vásárolt be év elején magyar állampapírokból)
- a nettó belföldi devizakibocsátás 14,4 milliárddal növelte az állományt,
- a deviza-keresztárfolyamok változása a mark-to-market betétállományt 59,6 milliárddal,
- a forint erősödése pedig 0,3 milliárddal csökkentette a kormányzati adósságot.
Megugrott az adósságráta is
Tavaly év végén a jegybank előzetes adatai szerint a GDP 73,9 százalékát tette ki az államadósság mértéke, vagyis a központi kormányzat és az államháztartás rendszerében lévő egyéb adósság. A Magyar Nemzeti Bank általá kalkulált 35 077 milliárd forintos GDP-vel számolva - így minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve - az adósságráta január végére újra 75 százalékra emelkedhetett.
mfor.hu
