Ahogy arra a kormány tavaly év végén is számított, 74 százalék alá csökkent 2016-ban a GDP-arányos államadósság. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint 73,9 százalék lett az előzetes adatok szerint a ráta, miközben 2015 végén 74,3 százalék volt a mutató. Noha a csökkenés nem feltétlenül szignifikáns, a célok teljesültek tavaly is, ráadásul a kormány úgy nyerte meg most ezt a csatát, hogy jelentősebb trükközésre ezúttal nem volt szükség. A korábbi években ugyanis a cél elérése érdekében szükség volt a PEMÁK átmeneti visszavásárlására, a jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számlán lévő betétállomány drasztikus csökkentésére, vagy épp az MNB segítségével devizakötvények visszavásárlására. Most ilyenre nem volt példa, vagy legalábbis nem jelentős mértékben.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2016 végén a GDP 73,9 százaléka volt (25 922 milliárd forint). A folyó áron számított adósság növekedéséhez a devizaadósság felértékelődése 53 milliárd forinttal járult hozzá, amit a nettó hiteltörlesztés 14 milliárd forinttal mérsékelt. Az államháztartás nettó tartozása (22 940 milliárd forint) a GDP 65,4 százalékát tette ki 2016 végén.
2016 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 594 milliárd forint volt. Eszköz oldalon jelentősen csökkent a jegybanknál és a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány. Az év végére tekintettel emelkedett az államháztartás más alszektorainak nyújtott rövid lejáratú hitelállomány, és kisebb mértékű részesedésvásárlás is történt. Jelentősen növekedtek viszont a központi kormányzat egyéb követelései, ebben az önkormányzatok, a háztartások és a külföld voltak az érintett partnerszektorok. Jelentős emelkedést mutatott a központi
kormányzat egyéb kötelezettségeinek állománya is, amihez elsősorban az uniós támogatásokkal kapcsolatos tartozások növekedése járult hozzá.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 92 milliárd forint volt 2016 negyedik negyedévében. A szektor pénzügyi eszközei közül növekedett a központi kormányzatnál és a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 19 milliárd forint volt.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2016-ban a GDP 4,5 százaléka (1574 milliárd forint) volt, 2016 negyedik negyedévében pedig a negyedéves GDP 5,4 százalékát tette ki (522 milliárd forintot). 2016 negyedik negyedévében a háztartások pénzügyi eszközei közül legnagyobb mértékben a betétállomány emelkedett, ezen belül is a folyószámlabetéten jelentkezett a növekedés, a lekötött betétek állománya tovább csökkent. Emellett jelentős mértékben bővült a készpénzállomány is. A készpénz és a betétek állományának bővülése összefügg az év végét általában jellemző magasabb jövedelemkiáramlással, illetve az uniós támogatások kifizetésével. A háztartások befektetéseiben továbbra is az állampapír-vásárlásnak volt meghatározó szerepe.
A háztartások hitelállománya a negyedik negyedévben is bővült tranzakcióból adódóan. Az ingatlanhitelek esetében nettó hiteltörlesztés volt a jellemző, a fogyasztási és egyéb hitelek esetében azonban növekedett az állomány, döntően az egyéni vállalkozók növekvő hitelfelvétele miatt.
mfor.hu
