A kormány által javasolt teljes költségvetési átcsoportosítás összege 98 milliárd forint, a fedezete pedig az ennyivel többre tervezett adóbevétel - ismertette.
Ebből fordítanának családtámogatásra, gyermekvállalásra, a kormány célja ugyanis, hogy 2030-ra családonként átlagosan több mint két gyermek szülessen. Az akciótervnek - amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be egy hete - része, hogy a három- vagy többgyermekes családok jelzáloghitelének egy részét elengedik, erre jövőre 10 milliárd forintot szánnak. Emellett diákhiteltartozás-csökkentésre 1 milliárd forintot, bölcsődebővítési programra 3,5 milliárdot, a külföldön született magyar gyermekeknek is elérhetővé váló babakötvényre pedig 600 millió forintot fordítanak. A családok éve támogatási programra 3 milliárd forintot terveznek - részletezte a miniszter.
Emellett a paksi bővítéshez kapcsolódó közinfrastruktúra-fejlesztésre - például a kalocsai Duna-híd előkészítésére, továbbá lakás- és útépítésre - 20 milliárdot, turisztikai célokra pedig 16,4 milliárd forintot rendelnek a költségvetési előterjesztésben. Támogatni fogják a premontrei rendet és a cisztercieket is - ismertette.
Lakáshelyzet Magyarországon a 2016-os mikrocenzus alapján (KSH)
A bővülés három fő eleme az ipari kibocsátás 7,8 százalékos első negyedéves növekedése, az építőipar 25 százalékos ágazati "ugrása" és a bérmegállapodás - sorolta.
Magyarországon lendületet kapott a gazdaság - folytatta -, számos magyar és külföldi vállalkozás bővíti kapacitását. Kiemelte az újlakás-építés növekedését, a reálkeresetek és a kiskereskedelmi forgalom folyamatos emelkedését, hangsúlyozva azt is: 2010 óta 1550 milliárd forintnyi adó- és járulékkedvezményt kaptak a családok.
Lázár János beszélt az EU-s pénzek átláthatóságáról szóló OLAF-vizsgálatokról is. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest "dupla annyi feljelentő van". Kifejtette ugyanakkor: tavaly az aktuális 41 ezer támogatási szerződésből 13 ügyben zárt le vizsgálatot és talált hibát az EU csalás elleni hivatala, az OLAF, és a szervezet által megfogalmazott észrevételek az EU-s pénzek 4 százalékét érintették. Megjegyezte: az OLAF szerint a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény a 4-es metró ügye volt az elmúlt években Magyarországon.
Közölte: a jövő szerdai kormányülésre várják Tarlós István főpolgármestert, hogy tájékoztatást adjon, mi fog történni a metróval.
A Magyar Államkincstár dolgozóinak bérkövetelésével kapcsolatban Lázár János egyrészt azt mondta, hogy minisztériumban nincs sztrájk, másrészt azt, hogy a központi közigazgatásban nem lesz béremelés.
Az esetleges panelház-visszabontásról azt mondta: csak gondolatként merült fel, hogy akiknek a panellakását visszabontanák, azoknak támogatást nyújtanának kertvárosi övezetbe költözéshez.
Megjegyezte, a hódmezővásárhelyi önkormányzat azt vetette fel, hogy hajtsanak végre egy 60 lakásos kísérleti projektet a városban.
Ha a következő négy évben is a Fidesz kormányoz majd, programmá kell formálni a panelben élők segítését - összegzett.
A kötelező szervizdíj tervéről a Miniszterelnökség vezetője ismét azt mondta, hogy nem ért egyet az ötlettel, mert szerinte az egyszerű áremelés lenne. Hozzátette, az éttermi áfacsökkentés fedezet lehet az étterem-tulajdonosoknak a pincérek bérének emelésére.
A mentődolgozók tiltakozásáról úgy nyilatkozott: nem gondolja, hogy annak reális alapja lenne, a bérük ugyanis jelentősen emelkedik, öt év alatt összesen 80 százalékkal.
Arra a kérdésre, hogy vállalna-e újra miniszterséget, Lázár János úgy reagált: Orbán Viktor miniszterelnök 2014-es felkérése 2018-ig szólt, ezért miniszterként addig tervez.
MTI
