A második helyen áll Magyarország azon a listán, amelyen az uniós országokat rangsorolták a júliusi infláció nagysága alapján.
A románok és a lengyelek között
Az Eurostat hétfőn publikált összesítése szerint az elmúlt hónapban éves összehasonlításban 4,9 százalék volt hazánkban a fogyasztóiár-emelkedés, aminél magasabb értéket, 5,1 százalékot csupán Románia produkált. A harmadik helyen 4,5 százalékkal Lengyelország, a negyediken 2,6 százalékkal Litvánia, az ötödiken pedig 2,1 százalékkal Lettország található.
Míg az élmezőnyt egyértelműen a volt szocialista országok uralják, addig a rangsor másik végén kizárólag nyugat- vagy dél-európai országok vannak. A legnagyobb deflációt júliusban Írországban mérték, ahol 2,6 százalékkal mérséklődtek az árak. A zöld szigetet Belgium (mínusz 1,7 százalék) és Luxemburg (mínusz 1,5 százalék) követi a sorban, emellett Spanyolországban és Portugáliában is egy százaléknál nagyobb mértékű (1,4 százalék) volt az áresés mértéke. Ezután jön Franciaország, Ciprus és Németország 0,8-0,8, illetve 0,7 százalékos deflációval.
A nyugat-európai országok közül egyébként a legmagasabb inflációt Svédországban és Nagy-Britanniában (júniusi adat alapján) mérték, Olaszországban és Hollandiában (mínusz 0,1 százalék) pedig gyakorlatilag stagnáltak a fogyasztói árak.
A többségnél csökkentek az árak
Érdekesség, hogy júliusban több tagállamban (14-ben) mutattak ki deflációt, mint inflációt, közöttük azonban csupán három újonnan csatlakozott ország (Szlovénia: mínusz 0,6, Észtország: mínusz 0,4, Csehország: mínusz 0,1) található.
Az Európai Központi Bank (EKB) egyébként már korábban közölte, hogy a gazdasági visszaesés és a tavaly nyári - energia- és élelmiszerár-rekordokat hozó - bázis miatt átmeneti defláció várható az egész euróövezet átlagában is a nyári hónapokban, de ez nem ígérkezik tartósnak.
Az euróövezetben már júniusban is deflációt mutattak ki, ami júliusban 0,7 százalékra nőtt. Az Unió mind a 27 tagállamát figyelembe véve egyelőre még nem beszélhetünk deflációról, igaz, júliusban az árak csupán minimális mértékben, 0,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. Tavaly júliusban ugyanez a mutató még négy százalék felett állt, azóta folyamatos csökkenés figyelhető meg.
Itthon brutálisan drágult a gáz
Ami Magyarországot és az egyes termékszegmenseket illeti, a KSH adatai szerint az elmúlt 12 hónapban az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 4,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék (29,7), a párizsi, a kolbász (14,8), a rizs, a hántolmányok (13,6), valamint a szalámi, a szárazkolbász és a sonka (9,2 százalékkal). Árcsökkenés következett be az étolaj (18,1 százalék), a sajt (13,3 százalék), a tej (8,2 százalék), valamint a liszt (7,9 százalék) esetében.
Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 8,8 százalékkal drágultak a szeszes italok és a dohányáruk. A háztartási energia átlagot meghaladó, 7,7 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 20,8 százalékkal, míg az elektromos energiáé 2,8 százalékkal nőtt. Átlag feletti áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások (6 százalék) körében, ezen belül a szemétszállítás 14,1, a helyi tömegközlekedés 11,5, a társasházi közös költség pedig 10,1 százalékkal drágult.
A tartós fogyasztási cikkek (4,7 százalék) és az egyéb cikkek (1,3 százalék) áremelkedése átlag alatti volt. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 9,3 százalékkal csökkent, a gyógyszer, gyógyáru 5,9 százalékkal drágult az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A ruházkodási cikkek esetében szintén átlag alatti (1,1 százalék) volt a növekedés, derül ki a KSH adataiból.
W. B.
Menedzsment Fórum
