"Kevés az idő, és sok a lehetőség” – mondta dr. Földy Ferenc, az EU Pályázati Portál igazgatója a köszöntő beszédében, ezzel célozva arra, hogy a különféle vállalkozásfejlesztési pályázatok leadási határideje decemberben jár le. Az elmúlt 10 hónapban közel 600 milliárd forint került támogatások címén kifizetésre, az előttünk álló két évben pedig 2000 milliárdos nagyságú forrás áll rendelkezésre.
„A kormánynak most kell lépni”
Ahhoz, hogy a kormány a gazdaságot egyensúlyba hozza, a forrásokat stratégiailag koncentrálni kell, és olyan területek között szétosztani, melyek a fenntarthatóság szempontjából húzóágazatok lehetnek. Dr. Göndöcs István, az Eco-Cortex Kft. Tanácsadó Iroda ügyvezetője szerint ezért elsősorban a foglalkoztatottság és a versenyképesség köré koncentrálták a forrásokat. Emellett külön hangsúlyt fektettek a gazdasági fejlettség szempontjából elmaradottabb térségekre is. Hazánkban ugyanis az ország egyharmadán megtermelt nemzeti jövedelmet kell szétosztani, melyből természetesen az ehhez kisebb arányban hozzájáruló, elmaradott területek is részesülnek. Ha a kormány nem tett volna lépéseket ezen térségek önellátásának beindítására, a feszültségek és a különbségek tovább fokozódnának.
A rendelkezésre álló forrásból a Társadalmi Megújulás Program részesedik a legnagyobb mértékben, közel 600 milliárd forint összegben, míg a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretén belül 320 milliárd, a Környezet és Energia Operatív Programban pedig közel 200 milliárd forint kerülhet elosztásra. Ez utóbbi a helyi fenntarthatóság szempontjából különösen fontos, hiszen arra ösztönzi a kistérségeket, hogy a világpiaci viszonyoktól független, mindig rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat próbálják hasznosítani, hiszen ezzel is jelentősen csökkenthető a kiszolgáltatottság.
Kedvező helyzetben a mikrovállalkozások
A legnépszerűbb támogatások egyértelműen a mikro-, és kisvállalkozások számára meghirdetett kiírások, hiszen induló vállalkozások is pályázhatnak, akár már 10 százalék önerő biztosításával is. A vállalkozások körében elsősorban a technológiai és innovációs pályázatok a preferáltak, bár a korábbiakkal ellentétben újdonságnak számít, hogy már csak új eszköz beszerzésére lehet támogatást igényelni – mondta Laczkóné dr. Hesz Boglárka, az Unio Tender Europa Kft. cégvezetője.
A közeljövőben viszont újabb, nagy beruházásokra lehetőséget kínáló pályázatok jelennek meg. 5 és 100 millió forint közötti összeg igényelhető majd telephelyfejlesztésre, minimum 100, maximum 1000 millió forinttal támogatják az iparfejlesztést, de a környezetközpontú tervtechnológia, és az e-kereskedelem fejlesztésére is pályázhatnak a vállalkozások.
Csalódás a nagy várakozások után
Az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatban felmerült a kérdés, miszerint ez vajon tényleg az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) silány változata-e, melyre többek között Balás Gábor, a HÉFTA Kutatóintézet és Elemző Központ igazgatója adott kimerítő választ. Véleménye szerint a két terv közötti leglényegesebb különbség az, hogy míg az ÚMFT esetében a kormánynak nem voltak konkrét céljai a források gazdaságot fejlesztő elosztását illetően, az ÚSZT viszont a kulcsfontosságú kitörési pontokra fókuszál. A negatív jelző ugyanakkor tekinthető jogosnak is, hiszen 50-60 százalékban a korábbi pályázatok mennek tovább csak kisebb mozgástérrel, és lényegében kevesebb pénzt kellene sokfelé elosztani.
A korábbi pályázatokkal ellentétben az ÚSZT esetében a kormány igyekezett leegyszerűsíteni az adminisztrációs folyamatot. A szakemberek megerősítették, hogy idén tényleg kevesebb papírmunkával jár a pályázatírás, előnyként jelölték meg azt is, hogy azok elektronikus formában CD-n is beadhatók, ám érthetetlen az értékelés, rosszabbak a pályázatok részletezései, megvan a szerződésbontás lehetősége, és a romló feltételek mellett túl sok a bizonytalanság. A kormány 15 napos elbírálási határideje pedig a gyakorlatban a 30 napot is túllépi, ezért a támogatási döntéstől számított legalább 4-6 hónap is eltelhet a tényleges megvalósulásig.
Székely Sarolta
mfor.hu
