Bárány László szerint a jelenlegi 25 százalék helyett rövid időn belül 8-12 százalékos áfakulcsot kellene bevezetni az alapvető baromfihúsokra és húskészítményekre. Szerinte a jelenlegi költségvetési realitások figyelembe vételével ezt a mértéket két-három év alatt lépcsőzetesen lehetne elérni. Indulásként – 2011. január 1-jével – a kulcsot legalább 16-18 százalékra kellene csökkenteni, majd évente minimum 3 százalékos mérséklést kellene végrehajtani.
A keltetési, a nevelési és a levágott élőbaromfi termelési adatokból az következtethető ki, hogy ma a csirkemennyiség 20-25 százaléka, a pulykahús 18-20 százaléka, és újabban a belföldi kacsa- és libatermékek, illetve a hízott libamájak mintegy 10 százaléka számla nélkül cserél gazdát. A terméktanács elnöke szerint ezek alapján – óvatos becsléssel - a belföldi forgalom legalább 15 százaléka számla nélküli. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésbe évente minimum 11-12 milliárd forint áfát nem fizetnek be.
A terméktanács információi alapján a zugvágókból és a garázsvágókból származnak azok a termékek, amelyek teljesen illegálisan jutnak el a fogyasztókhoz. A BTT - szintén honlapján található - elemzése szerint a mély feketekereskedelem” aránya a 15-18 százalékra tehető összes számla nélküli forgalom egytizedét érheti el. A fekete- vagy mélyfekete gazdaság fogalma a BTT szerint az, amikor a termék az előállítási és értékesítési láncban sehol sem találkozik hatósági ellenőrzéssel, azaz nemcsak a felneveléshez használt napos alapanyagot és takarmányt szerzik be számla nélkül, hanem a vágást és az értékesítést is teljesen illegális módon hajtják végre.
A garázs- és a zugvágók több szempontból is veszélyesek, mert a feldolgozás körülményei, a higiéniai viszonyok és a technológiai hűtési hiányosságok jelentős élelmiszerbiztonsági kockázatot hordoznak - hívja fel a figyelmet a BTT. Az ilyen feketevágások és –kereskedelmi csatornák termékeit legtöbbször a közepes, vagy a nagyobb városok - beleértve Budapestet is - piacain, piaccsarnokaiban értékesítik számla nélkül, legjobb esetben őstermelői igazolvány takarásával”.
Szürkegazdaságként értelmezi a BTT azt, amikor a tevékenység csak az értékesítéskor, vagyis a késztermékek forgalmazásakor szürkül be” azzal, hogy többnyire fél áfával, készpénzért adják az árukat. Az adatok szerint ezeknek a termékeknek a mennyisége a jelentősebb. Élelmiszerbiztonsági szempontból ezek nem kifogásolhatók, mivel legális, ellenőrzött vágóüzemekben dolgozzák fel. Az értékesítés során viszont a termékeket úgynevezett R”-es szállítóval kísérik, amely azt a célt szolgálja, hogy ha konkrét hatósági ellenőrzés van a kiskereskedelmi egységben - legyen az falusi bolt, hazai áruházlánc, multi, piaccsarnok vagy baromfihús nagykereskedő -, ez a szállítólevél aktívvá válik, és az adott kereskedelmi ügylet az érintett elárusítóhelynél tiszta lesz. Ha nincs konkrét hatósági ellenőrzés az adott kereskedelmi ponton, és a terméket eladták, a szállítójegyet eltépik, a megbízott pedig néhány napon belül megérkezik a pénzért, amely zsebből zsebbe vándorol.
A BTT a visszásságok miatt azt javasolta nemrég kidolgozott intézkedési terveiben a kormánynak, hogy friss és fagyasztott baromfihúst csak legális telephellyel rendelkező vállalkozások forgalmazhassanak, illetve a közvetlen áruterítést, értékesítést szigorú számadású, konkrét gazdasági eseményre vonatkozó számlával lehessen csak folytatni. Emellett szorgalmazza a szervezet az áfacsökkentést is. A statisztikák szerint a magyar legális baromfiszektor éves árbevétele exporttal együtt 260 milliárd forint. Ebből a kivitel - devizaárfolyamtól függően - 100-110 milliárd forint.
MTI
