Az MTI londoni irodájához a hét végén eljuttatott helyzetjelentés szerint Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország kormányzatai jelenleg egyaránt a gazdasági növekedés segítését részesítik előnyben, hogy ezzel is előkészítsék az EMU-tagságot.
A közelmúltban mind a négy említett ország pénzének romlott az árfolyama, ami a növekvő költségvetési deficitek miatti aggodalmat jelzi. Az aggodalmak pedig a jelentés szerint megalapozottnak látszanak: mind a négy országban úgy tűnik, a hiány jövőre jóval meghaladja az 5 százalékot.
A térség gazdaságpolitikáját az euróövezetben tapasztalható gazdasági változások is befolyásolják, ez vezeti a közép-európai kormányokat a növekedés ösztönzésére. Egyelőre a négy ország egyike sem készül gyorsan olyan pénzügyi megszorító intézkedéseket tenni, amelyek révén a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alá szorítaná le a költségvetési hiányt, márpedig az utóbbi hivatalos előfeltétele a euróövezeti csatlakozásnak és tagságnak.
A JP Morgan megítélése szerint ez a politika segít abban, hogy jövőre folytatódjon az egészséges gazdasági növekedés, de késlelteti az euró bevezetését, amely így ésszerűen kalkulálva nem várható 2009 előtt. A bank várakozásai szerint a GDP növekedése idén 3, jövőre 3,4 százalékra tehető Magyarországon. Az fogyasztói árak emelkedése idén elérheti az 5, jövőre a 4,5 százalékot.
Csúszhat az euró bevezetése
A közép-európai országokban 2009-re tolódott ki az a legkorábbi ésszerű dátum, amikor sor kerülhet a csatlakozásra az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Uniójához (EMU) - véli a JP Morgan amerikai befektetési bank egy friss jelentésében.
