A külkereskedelmi számok mögé néztünk, és nem lettünk tőle boldogok

„Bántóan rámutatott a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájára, a magyar ipar termékei iránti alacsony külső és belső keresletre a legfrissebb külkereskedelmi adatunk” – írtuk egy hónappal korábban, az augusztusi számok publikálását követően. A nyár utolsó hónapjában még lehetett az ilyenkor szokásos, és valóban sok céget érintő gyárleállásokkal érvelni, a szeptemberi külkereskedelmi mutató viszont már pontosabb képet adott a magyar gazdaság szempontjából meghatározó külpiaci aktivitásunkról.

Nos, az eredmények felemásak. Kezdjük a pozitívumokkal: továbbra is masszív többletet mutat a külkereskedelmünk, szeptemberben 589 millió euróval exportáltunk többet, mint amennyit importáltunk. Intő jel lehet ugyanakkor, hogy éves alapon 297 millió euróval romlott az egyenleg, míg egy hónappal korábban még 263 millió eurós javulást láthattunk (a többletünk augusztusban is a szeptemberivel közel azonos szintű, 557 millió euró volt).

„Várakozásaink szerint a következő hónapokban is fennmaradhat a külkereskedelmi többlet, ami a folyó fizetési mérlegen keresztül a forint árfolyamának is támaszt adhat” – írja kommentárjában Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.

Bár fontos tényezőről van szó, az elmúlt időszakban is bőven láthattunk arra példát, hogy a forint mostani relatív erős szintjét elsősorban a Magyar Nemzeti Bank 6,5 százalékon tartott alapkamata, és a forint euróval szembeni kamatelőnye biztosítja. Ha a szigorú monetáris politikába vetett hit meginog, annak külkereskedelmi többlet ide vagy oda, a forint is azonnal megérzi a kárát.

Fejnehéz az export és az import is, hiába a keleti nyitás

És akkor nézzük a két legfontosabb mutató, az export és az import alakulását! A kivitel értéke az egy hónappal korábbi 10,2 milliárd euró után szeptemberben 13,1 milliárd eurót tett ki. Az értéket tekintve 4,9 százalékos, a volument nézve pedig fél százalékos a növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Árulkodóbb lehet ugyanakkor a naptárhatástól megtisztított adat. Ebben az esetben mindkét soron csökkenést látni: értékben 3,4, volumenben 2,4 százalékosat.

Érdekes lehet még a régiós és az árufőcsoportok szerinti bontás. Az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitel volumene csak minimálisan, 0,1 százalékkal tudott javulni, ami rámutat arra, hogy a toronymagasan legfőbb exportpartnerünknek számító Németország felől csak nagyon lassan élénkül meg a kereslet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai egyelőre a január és augusztus közötti időszakra vonatkoznak, ebben a periódusban közel 10 ezermilliárd forintnyi árut szállítottunk Németországba, a második célországként Románia következik, alaposan leszakadva, több mint 2 ezermilliárd forinttal. Az uniós tagállamok közül ezt követően Lengyelországot, Olaszországot és Szlovákiát találjuk a sorban.

Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 2,5 százalékkal bővült szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. Ezek a piacok azonban a keleti nyitás politikája ellenére még mindig csak keveset nyomnak a latba, hiszen az export 74, míg az import 71 százalékát továbbra is az Európai Unió tagországaival bonyolítjuk le.

Rossz hír, hogy a legmeghatározóbb árufőcsoportunk, a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 1 százalékkal csökkent, miközben az importunk 17 százalékos növekedése nagyon elbillentette a mérlegünket a negatív irányba. Eközben a feldolgozott termékek kivitele is 4,6 százalékkal visszaesett. „Ez arra utal, hogy szeptemberben sem tudott jelentősen bővülni a hazai ipari termelés” – fogalmazott Molnár Dániel. A pontos igazságot csütörtökön ismerhetjük meg, akkor érkezik ugyanis a harmadik negyedéves, vagyis a júliustól szeptemberig tartó időszakot felölelő előzetes GDP-adat, szintén a KSH jóvoltából.

Ami kozmetikázta, sőt a kiigazítatlan adat szerint a pozitív tartományba tudta emelni a kivitelünket, az az élelmiszerek, italok, dohánytermékek, illetve a nyersanyagok kivitele (1,6, valamint 3 százalékos növekedéssel). „A fő húzóerőt pedig az energiahordozók exportjának 89,2 százalékos bővülése adta. Ez utóbbi mögött hazánk tranzitszerepét kell kiemelni, elsősorban az ukrán gazdaság ellátását, amely az idei év eleje óta fokozottan jellemző” – világított rá a kiemelkedő bővülés hátterére Molnár Dániel.

Az import gyorsabban robbanhat be, mint az export

Kanyarodjunk vissza a cikk elején említett külkereskedelmi többletünkhöz, ami éves alapon mégis jelentős romlást mutat. Ebben az import jelentős, 8,4 százalékos növekedése játszott szerepet, ami bőven meghaladja az export fél százalékos növekedését. Bár a közgazdászok és elemzők sűrűn koptatott kifejezése szerint egy adat nem adat, valójában a mostani folyamatok arra utalnak, hogy jelentősnek mondható a kivitelre termelő cégek behozatali igénye.

A jövőben az importot tovább fokozhatná a magyarországi cégek beruházási aktivitásának javulása, amit a kormány a Széchenyi Kártya program keretében elérhető kkv-hitelek kedvező, 3 százalékos kamatával is serkentene. Ezzel kapcsolatban nemrég a Klasszis Podcast vendége volt Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Emellett jelentős importtal jár a hazai fogyasztási dinamika fenntartása is. „Az export tekintetében lényeges javulást a külső kereslet fordulata és élénkülése hozna, amelynek újabb lökést adhatnak a termőre forduló magyarországi nagyberuházások, várhatóan már a jövő év elejétől” – tette hozzá Molnár Dániel. Ezen a soron a CATL, vagy a BYD gyáraira lehet gondolni, azonban az itt elkészülő akkumulátorok és autók felvevőpiacát számos kérdőjel övezi, ahogy arról korábban mi is beszámoltunk.

A GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint is valószínűsíthető, hogy az importigény megugrására azért hamarabb számíthatunk, mint az export berobbanására. Erre utal az is, „hogy rövid távon még szűkülhet a külkereskedelmi többlet, így pedig a nettó export átmenetileg nem tudja segíteni a növekedést. Hosszabb távon, az új kapacitásoknak köszönhetően fordulhat ismét pozitívba a hozzájárulás” – fogalmazott Molnár Dániel.

Rövid távon nem fáj az exportcégeknek az erősebb forint

Az elemző még egy érdekességre hívta fel a figyelmet. Szeptemberben a cserearányunk 5 százalékkal javult annak köszönhetően, hogy az exportárak érdemben emelkedtek, miközben az importárak csökkenést mutattak. Ez első látásra azért lehet meglepő, mert szintén közgazdasági alaptézisnek számít, hogy a hazai deviza erősödése ugyan a behozatali költségeket valóban mérsékli, de az exportra termelő vállalkozások bevételeit rontja. Márpedig szeptemberben ezzel szemben 3,5 százalékkal növekedtek az exportárak forintban számolva.

Molnár Dániel lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére elmondta, hogy a KSH ezen a soron több szempontot is figyelembe vesz. Az is elképzelhető, hogy az összetétel-hatás változott pozitív irányba, vagyis a drágábban eladható termékek kerültek túlsúlyba. Az elemző szerint a forint elmúlt hónapokban látott erősödése nem jelent igazi problémát az exportra termelő vállalkozásoknak, hiszen az elmúlt években rendre erősebb forinttal tervezték az üzletmenetüket, mint ami végül megvalósult. Évekig tehát jelentős pluszbevételekre tehettek szert a kormány forintleértékelő politikája miatt, így a mostani erősebb deviza rövid távon nem jelent gondot a számukra, inkább csak némiképp kisimítja az elmúlt évek extranyereségét.