Ma tárgyalja az Alkotmánybíróság azt a beadványt, amely a bulinegyed jelenlegi nyitva tartási rendje érdekében támadja meg a VII. kerületi önkormányzat által a mostani hétvégére kiírt népszavazást. Több furcsa szálat is találtunk a történetben.
Bár az alkotmánybírósági iratokból nem derül ki, hogy ki adta be az indítványt, a bírósági papírokból azért közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. Vagy legalábbis azt hihetjük.
A Fővárosi Törvényszék tavalyi, a kérelmező szempontjából kedvezőtlen döntése után idén a Kúria is hasonló értelmű végzést hozott. Február elsejei végzésükben helyben hagyták a törvényszék végzését, egyben 15-15 ezer forint megfizetését írta elő egyrészt a kérelmezettnek – vagyis a VII. kerületi önkormányzatnak - felülvizsgálati eljárási költségként, másrészt az államnak, ugyanilyen jogcímen, illetékként.
A testület ma várható döntését nem befolyásolja, hogy a rendes bírósági szakaszban milyen végzések születtek, mégis valamiféle támpontot adhat, hogy a kérelmező legutóbb a Kúria előtt sem járt sikerrel.
Az iratból továbbá az is kiderül, hogy a Kúria által tárgyalt ügyben két kérelmező is érintett. Egyikük egy magánszemély, Gy. T., akit Bács Márton ügyvéd képviselt a jogi eljárás során. Feltehetően arról a Bács Mártonról van szó, aki a Demokratikus Koalíció – tehát egy ellenzéki párt - képviseletében ül az újbudai önkormányzatban. Ez mindenképpen figyelemre méltó szál.
A másik kérelmező a Kúria irata alapján a Z. P. I. Kft volt, amelyet a Szabó és Társai Ügyvédi Irodától Komáromi András ügyvéd képviselt. Ilyen nevű vállalkozást azonban nem találtunk a cégregiszterekben. Nem kizárt, hogy a cégnév egy elütés miatt tévesen szerepel a papírokban, bár ilyen hiba meglepő lenne a Kúria esetében. Mindenesetre nem lehet beazonosítani, hogy melyik vállalkozásról van szó.
Az alkotmánybírósági dokumentumok pedig arról árulkodnak, hogy az indítványozó üzleti érdekeltségei miatt fordult a testülethez. Róla több ezekből a papírokból nem derül ki, de a képviseletében eljáró ügyvéd – Komáromi András – személye, valamint a tárgy leírása nem hagy kétséget, hogy a Kúria döntésével érintett kérelmezők valamelyikéről van szó.
A kérelmező előadta, hogy több ingatlannal is rendelkezik a népszavazással érintett területen, melyeket bérbe adott. A szerződések között van olyan, amelyik 2022.-2023.-ig szól, míg a többi szerződés 2018.-2020. között fut ki. A népszavazással megváltozó működési feltételek mellett azonban a bérlők nem tudják kitermelni a bérleti díjat, ami a szerződések felbontásához vezet. Magyarul kár éri a bérbe adót.
Tehát egy erzsébetvárosi "ingatlancápáról" van szó, valamint egy ellenzéki kötődésű ügyvéd is szerepet kap a történetben. Sok a titokzatos szál, amint megszületik az Alkotmánybíróság döntése, amelyből talán kiderül, kikről is van szó, beszámolunk arról.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
