"Minden szövetkezeti tag és betétes pénze biztonságban van" - szögezte le. Hangsúlyozta: bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a takarékszövetkezetekről szóló törvényt a jogorvoslat során.
Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke bejelentette, hogy minden hazai és ha kell, európai fórumon jogorvoslatot fog kezdeményezni az OTSZ a parlament által pénteken elfogadott szövetkezeti törvény ellen.
A pénteki budapesti tájékoztatón az elnök azt is közölte: Áder Jánosnak újabb levelet írt, arra kérve a köztársasági elnököt, kérjen normakontrollt a törvénnyel kapcsolatban. Kijelentette: valódi, érdemi egyeztetés a törvényjavaslatról nem folyt a kormánnyal, az érintettek nem tudták mi kerül a kormány, illetve a parlament elé.
A tájékoztatót közösen tartotta az OTSZ elnöke és ügyvezető igazgatója, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A két szervezet hosszú távú stratégiai kapcsolattal rendelkezik, aminek a Széchenyi Kártya az egyik eredménye - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Dávid Ferenc kitért arra: a közösen felépített, megszakítással 170 éve működő hazai szövetkezeti rendszerről döntöttek úgy a parlamentben, hogy érdemben az érdekelt szövetkezetek képviselőivel nem egyeztettek. Dávid Ferenc idézte Áder János köztársasági elnök Országgyűlésnek írt levelét, melyben az államfő arról írt, nem ért egyet a törvénnyel. Az Országgyűlés pénteki döntése azt mutatja, hogy ennek ellenére nem értették meg az aggályokat, és "ha ezt meg lehetetett tenni, mást is meg lehet tenni" - tette hozzá a VOSZ főtitkára.
Demján Sándor többször is bírálta a kormánybiztost a tájékoztatón, aki - véleménye szerint - folyamatosan csúsztat a szövetkezeti integrációval, a törvénnyel kapcsolatban. Az OTSZ elnöke szerint a vidéki takarékszövetkezeti vezetőket a kormánybiztos rövid határidővel "rendelte fel" Budapestre, a törvény elfogadását megelőző egyeztetés miatt. Jellemprobléma az, hogy ezen az egyeztetésen semmilyen érdemi információt nem adtak meg a készülő törvényről a takarékszövetkezeti vezetőknek - fogalmazott az OTSZ elnöke.
Demján Sándor külön kitért az OTSZ tőkehelyzetére, leszögezve, az integrált takarékszövetkezetek 53 milliárd forint tőketöbblettel rendelkeznek, és megfelelnek az új, szigorú bázeli likviditási és tőkekövetelményeknek, ezért szerinte nem igaz az sem, hogy emiatt lenne szükség a "100 milliárd forintos tőkemegerősítésre," komoly változásokra a szövetkezeti rendszerben. "Rajtunk, az OTSZ-en így nem kell segíteni" - mondta, hozzáfűzve: a takarékszövetkezetek azt szerették volna, hogy alárendelt kölcsöntőkét kapjanak, és ezt később visszafizették volna, ami lehetőséget adott volna lassú, érdemi fejlődésre.
Demján Sándor kifejtette: az elképzelés az volt, hogy a takarékszövetkezetek fejlesztési banki kötvényt vásároltak volna, az MFB segítette volna tőkéhez jutni őket, de ez kizárólag szövetkezeti tulajdon lett volna. A kötvénykibocsátás szervezője a Demján Sándor által alapított Gránit Bank, vagy helyette más bank is lehetett volna bizonyos összegű díj fejében.
Kérdésre az OTSZ elnöke nyomatékosította: nincs baj az állami tőkével, helyes cél, hogy a magyar tulajdon részaránya a bankokban 50 százalék fölé menjen. A Gránit Bankkal kapcsolatban Demján Sándor kifejtette: eredetileg nagyobb összeggel szállt volna be az állam a pénzintézetbe, de ő kisebbségi tulajdont akart az államnak, ez történt végül is.
Kiemelte: igen szokatlan, hogy törvény által meghatározott árral szerezzen valaki tulajdont, most a Takarékbankban, az állam ugyanis úgy jut többséghez, hogy 20 százalékát fizeti annak, amennyivel a takarékszövetkezetek nyilvántartják takarékbanki tulajdonukat. Demján Sándor maga tette fel azt a kérdést a sajtótájékoztatón, hogy ki látott már olyat, miszerint a tulajdon leváltja a tulajdonost, vagyis jelen esetben a Takarékbank a takarékszövetkezeteket.
Fónagy János államtitkár szavaira reagálva cáfolta, hogy gondban lennének a takarékszövetkezetek. Rámutatott: a csődbe ment Jógazda vagy a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet "nem a mi érdekkörünkben volt".
Végezetül Demján Sándor arról is szólt, hogy az államfőn kívül, az ombudsmanhoz, az Alkotmánybírósághoz, külföldön pedig a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségéhez fordulnak jogorvoslatért.
MTI
