A tárcavezető azt követően nyilatkozott erről, hogy a minisztérium épületében kerekasztal-megbeszélést tartottak a témáról a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, illetve képviselőinek részvételével.
Navracsics Tibor elmondta, hogy általában a fogyasztási szerződésekkel kapcsolatos illetékességi szabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslat már a parlamentben van, december elejére pedig döntés várható az ügyvédi és a közjegyzői kamarák végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos javaslatairól.
A miniszter szerint alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényessége, az egyoldalú kamatváltoztatás, illetve az árfolyamrés egységes megítélése.
Tisztázandónak nevezte, hogy az egyoldalú kamatváltozás terheit ki viselje. Felvetette azt is, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban fontos volna egy iránymutatás, amely rendezi, miként kell figyelembe venni ezt a tényezőt. Arra a felvetésre, hogy az árfolyamréssel kapcsolatos új szabály visszamenőleges hatályú lenne, a miniszter megjegyezte: nem látja annak az esélyét, hogy ezt a Bankszövetség elfogadja, ez későn jött javaslat.
A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy ki viseli az árfolyamváltozások kockázatát, meg lehet-e változtatni utólag a szerződéseket, a miniszter úgy reagált, hogy ha van más megnyugtató megoldás, akkor utólag nem lesz szükség "belenyúlni" a szerződésekbe, ami csak akkor lehet indokolt, ha tömeges, közérdekre kiható sérelem merül fel. Most nincs szó szerződésmódosításról - tette hozzá.
Ismertette: a tanácskozáson a Kúria képviselője jelezte, a legfelsőbb bírói fórumon zajló munkát nehezíti, hogy konkrét devizahiteles perek még nem nagyon jutottak el hozzájuk. A miniszter elmondta, hogy a jogalkalmazó szervekkel folytatott konzultáció alapját a Bankszövetség javaslata adta ugyan, ám az nem oldja meg a devizahitelesek problémáját, attól "nem vagyunk kijjebb a vízből".
A Bankszövetség javaslatában többek között az szerepelt, hogy az árfolyamgátat a jövőben jogszabály határozza meg. Ezt az Országgyűlés lényegében megvalósította akkor, amikor kiszélesítette az árfolyamgátba belépés lehetőségét - mondta a miniszter.
A Legfőbb Ügyészség - szoros együttműködésben a Kúriával - részt vesz az egységes joggyakorlat kialakításában, és már a találkozó előtt írásban jelezte, hogy jogalkalmazóként szeretne közreműködni a jogszabályváltozások előkészítésében - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy meddig kellene megszületnie a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntésnek, azt mondta a miniszter: még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy határidőt szabjon az igazságszolgáltatásnak, ezért nem akar válaszolni erre a kérdésre.
A találkozón felmerült javaslatokat a miniszter két csoportba sorolta. Egyik részük a jövőre nézve kezelné a devizahitelesek problémáját. Ilyenek többek közt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felvetései, amelyek egyebek mellett arra vonatkoznak, hogy ne az alperes pénzintézet - jellemzően budapesti - székhelye, hanem a felperes devizahitelesek lakóhelye határozza meg a bíróság illetékességét. Erre azért van szükség az OBH szerint, hogy területileg jobban el legyenek osztva az eljárások, a Fővárosi Törvényszék polgári ügyszakán folyamatban levő ügyek több mint fele ugyanis devizahiteles eljárás, és további, "robbanásszerű" növekedés várható. Az OBH javasolta azt is, hogy a devizahiteles perek elindulásakor a felek között legyen kötelező egyeztetés.
A kerekasztal-megbeszélésen felvetődött javaslatok másik része a jelenre vonatkozott, elsősorban arra, hogy a Kúriának iránymutatást kellene adnia a devizahiteles szerződések érvényességével, az egyoldalú kamatváltozással és az árfolyamréssel kapcsolatban - mondta a miniszter.
Navracsics Tibor jelezte azt is, hogy a jövő hétre konzultációt kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől. A keddi megbeszélésen részt vett Navracsics Tibor és a minisztérium három államtitkára mellett Székely László ombudsman, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke, a többi szervezet alacsonyabb szinten képviseltette magát.
MTI
