Milyen jogerős ítélet született?
A héten a Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda által képviselt autó finanszírozási deviza alapú kölcsön, a köznyelvben devizahitelként ismertté vált szerződés esetében született kedvező és immár jogerős ítélet a Fővárosi Törvényszéken. Az ítélet alapján a felek között korábban megkötött hitelszerződés semmis.
A semmisség oka
A szerződés a bank által alkalmazott deviza vételi és eladási árfolyam közötti árfolyamrés alkalmazása miatt érvénytelen, mert azt a bank a szerződésben nem tüntette fel, mint olyan költséget, mely a fogyasztót terheli – magyarázza Dr. Kocsis Ildikó irodavezető ügyvéd. A pénzintézetnek ugyanis törvény alapján kötelezettsége lett volna feltüntetni a szerződéssel kapcsolatos költségeket és ezek éves, százalékban kifejezett mértékét. Ennek elmulasztása esetén a törvényi előírás alapján a szerződés semmis.
Ezek alapján minden hasonló szerződés semmis?Felmerül a kérdés, hogy ha ebben az esetben ilyen ítélet született, akkor miért nem ez történik minden egyes devizahiteles szerződésével? Hiszen a törvényi előírás mindenkire kötelező. A törvény ellenére miért nem jelenthetjük ki, hogy minden adós győztesen távozhat a bíróságról? Az okot a Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi iroda ügyvédje így magyarázza:
Egy peres eljárás során sok szabályt kell figyelembe venni. Fontos, hogy mit kérnek a felek, mit nyilatkoznak, és mit tudnak bizonyítani. A semmisség esetén a bíróságnak több lehetősége van arra, hogy hogyan orvosolja a kialakult helyzetet. A döntést a bíróságok önállóan hozzák meg, nincsenek kötve más ügyben meghozott döntéshez, sem az adósnak kedvező, sem számára hátrányos ítéletekhez. Minden esetben az eljáró bírónak kell mérlegelnie az adott eljárásban felmerülő érveket, ellenérveket, tényeket és bizonyítékokat. Egy-egy peres eljárásban általában nem egyszerű a döntés, komoly jogi felkészültséget igényel mind a pereskedő felek, mind a bíróság részéről.
Miről dönt hamarosan a Kúria?
Ma már szinte naponta olvashatunk valamilyen hírt a devizahitelekkel kapcsolatban. A legutóbbi híradások között szerepelt, hogy a Kúria még decemberben meghozza jogegységi határozatát, melyben iránymutatást ad a devizahiteles ügyek eldöntéséhez.
Mit jelent a jogegységi határozat? – kérdeztük az ügyvédet
A bíróságok minden esetben önállóan hozzák meg döntéseiket és nincsenek kötve más bíróságok által hasonló ügyekben meghozott ítéletekhez. Van azonban kivétel, ez pedig a jogegységi határozat. A jogegységi határozatot mindig csak a legfelsőbb bírói fórum hozhatja meg, és olyan esetekben, amikor egy-egy ügytípus, vagy elvi kérdés kapcsán az addig kialakult bírói ítélkezés nem egységes. Tehát olyan esetekben, amikor ugyanolyan kérdésben ellentmondó ítéletek születnek. A devizahitelek körüli ügyekről ez egyértelműen elmondható.
Mire jó a jogegységi határozat?
Ha egy elvi kérdésben jogegységi határozat születik, akkor ahhoz a bíróságok már kötve vannak. Vagyis azt követően úgy kell az eléjük kerülő ügyekben dönteni, hogy az megfeleljen a jogegységi határozatban lefektetett elveknek. A bíróságok joggyakorlatát tehát így lehet egységessé tenni – teszi hozzá Dr. Kocsis Ildikó.
mfor.hu
