Óriási pánikon és hatalmas likvidálásokon vagyunk túl, amelynek fő oka az volt, hogy minden eszközben felduzzadt a tőkeáttételes pozíciók mennyisége. Ez minden termékre vonatkozott, az olajtól kezdve a részvénypiacokon és a kötvénypiacokig, egészen a devizapiacokig.
Az elmúlt hónapokban ezeknek a pozícióknak a leépítése történt meg. Azok az alapok, amelyek még visszakapták pénzüket a hedge fundoktól, nem tudnak mást tenni, minthogy parkoltatják a pénzüket, véli Farkas Róbert. Emiatt alakul ki például az amerikai diszkont kincstárjegyeknél a negatív hozam.
Rengeteg pénz van, amivel nem tudnak mit kezdeni
A rendszerben benne van az a rengeteg készpénz, amit a jegybankok pumpáltak bele az elmúlt hónapokban. Az USA-ban például a Fed minden létező értékpapírt elfogadott letétnek, sőt, ma már a részvényeket is elfogadja a központi bank. Ezekért az eszközökért az amerikai bankok államkötvényeket kapnak, amit pénzzé tudnak tenni, és ebből szereznek likviditást. Vagyis a piacokon van pénz, csak a bizalom hiányzik, sőt minden területen pesszimizmus van.
A helyzet érdekessége, hogy középtávon már megéri részvényeket venni - főleg olyanokat, amelyek tudnak pénzt termelni. A Raiffeisen elemzője szerint olyan papírok lehetnek érdekesek, amelyek alacsony tőkeáttétellel működnek, és pozitív cash flow-t képesek termelni, ezért képesek osztalékot fizetni. Ez ma elsősorban az olajiparra igaz, hiszen a 2008-as év után még jelentős osztalékfizetés várható ebben a szektorban.
A banki részvényekkel azonban vigyázni kell, figyelmeztet az elemző. Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy a banki mérleget szinte lehetetlen megfejteni. Senki nem tudja, mit is tartalmaznak valójában a főkönyvek. Ezért bizalmatlanok egymással a bankok - senki sem tudja, milyen eszköze van a másiknak.
Ennek oka az elmúlt húsz év pénzpiaci szabályozásának csődje, valamint a pénzügyi innováció. Hogyan lehet megmondani a számtalan kötvényderivatíváról vagy kamatderivatíváról, hogy mennyit is érnek? Ezek nem olyanok, mint a részvények, amelyeknek van piaci áruk, és ezért könnyedén beértékelhetők. Akinek ilyen van a tulajdonában, nem tud mást tenni, mint kivárja azt a tíz vagy húsz évet, amíg ezek az értékpapírok kifutnak vagy nullára írja a könyvekben szereplő értékét, magyarázza Farkas Róbert.
Persze ezen papírok egy részét a jegybankok elfogadják letétnek, vagyis bankcsőd nem fenyeget, de ennek eredményekre gyakorolt hatása kétséges.
Megbukott egy üzleti modell
Az amerikai autóipar válsága is egyre mélyebb, amiben nincs semmi meglepő, hiszen ezek a cégek évek óta veszteséggel dolgoznak. Az elemző szerint csak idő kérdése volt, mikor fogy el a tőke. Részvény- vagy kötvénykibocsátással nem próbálkozhatnak, mert a jelenlegi helyzetben senki nem venné meg ezeket. Tehát marad az állami segítség, vagy pedig csődbe mennek. Az autóipar pénzigénye azonban eltörpül a bankok segélyezése mellett.
Itt jutunk el a bizalom problémájához, hiszen a bankok tele vannak pénzzel, és megérné megvenni például a General Motors által kibocsátott kötvényeket húsz százalékos árfolyamon, de mégsem teszi senki. Idáig adtak hitelt, most nem adnak, ami a bizalom teljes hiányát jelenti.
Vagyis az amerikai autóipar üzleti modellje meghalt. (Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a világ legnagyobb szabad gazdaságában az állami és önkormányzati autóvásárlásoknál nincs verseny - szinte kizárólag csak amerikai autókat vesznek. Az óriási protekcionalizmus vezetett oda, hogy a nagy autógyártóknak sokáig nem kellett versenyképes terméket gyártaniuk, hívja fel a figyelmet ad.)
De nem csak az autóipar, hanem a bankok üzleti modellje is tönkrement. Ez a fenntarthatatlan rendszer az elmúlt éveket azért élte túl, mert rengetek csalást hajtottak végre, véli a Raiffeisen elemzője. Lényegében ugyanis hitelezési csalás volt az, hogy az USA-ban sok millió embernek fedezetlenül nyújtottak hitelt. Amíg ennek köszönhetően az ingatlanárak emelkedtek, addig nem durrant ki a lufi.
Ma mindenki deflációról beszél, holott épen az ellenkezőjétől kell tartani, hiszen hiperinfláció fenyegeti a világgazdaságot, figyelmeztet Farkas Róbert. A média a nyári olaj- és rizshiánytól eljutott odáig, hogy ma már az árak további zuhanásától és egy deflációs spirál kialakulásától tart.
Az elemző szerint ez a félelem alaptalan, hiszen a jegybankok addig fogják nyomtatni a pénzt, amíg a defláció meg nem áll. Ám a rengeteg pénz miatt felbukkan majd a hiperinfláció veszélye. Ez pedig megfoghatatlan lesz, hiszen a kamatemelések miatt a gazdaságok még mélyebb recesszióba kerülnének.
Mi lesz ebből a válságból a kiút? Ha a krízis okai a fedezetlen hitelek voltak, akkor az nem lehet megoldás, hogy a jegybankok továbbra is minden banknak vagy autógyárnak hitelt adnak. Vagyis nincs válasz arra, miként áll majd helyre a fogyasztás.
Az autóipar területén például ma nyolc-tíz nagy cég van a globális piacon; ha számuk lecsökken, akkor kialakulhat egyfajta hiány. Ebben az esetben a talpon maradt termelők akár drasztikus áremelésekbe is kezdhetnek, és így megvalósul a piac újrafelosztása - de már csak kevés szereplővel és rekord nyereséggel, mondta végezetül a Raiffeisen üzletkötője.
VMI
Menedzsment Fórum
