Amikor a kormány bejelentette, hogy jövőre 16-ról 15 százalékra csökkenti az szja mértékét, azzal két vitát is megnyitott. Egyrészt ismét felmerült, hogy az egykulcsos rendszerben a magasabb jövedelműek járnak jól, másrészt felélesztette a jövedelmi kontra fogyasztási típusú adók polémiáját, amelynek ráadásul Magyarországon az Unió legmagasabb áfakulcsa miatt különös jelentősége van.
Mi most az utóbbival foglalkozunk, vagyis megnézzük, hogy az 1 százalékpontos szja-csökkentéssel járunk jobban, vagy azzal ha az áfát a jelenlegi 27 százalékról a korábbi 25-ös kulcsra mérsékelnék.
2 felnőtt 2 gyerek
Első körben egy olyan 4 tagú családot vizsgálunk meg, ahol mind a két szülő a 2014-es átlagbért, vagyis bruttó 237 736 forintot keres fejenként. A két szülő együttesen számított szja-befizetése 16 százalékos kulccsal 76 076 forint, a 15 százalékossal pedig 71 320, vagyis a különbség 4756 forint. Ebbe most a családi adókedvezmény emelését nem számoltuk bele, később azonban ennek lesz jelentősége.
Számoljon az mfor 2016-os bérkalkulátorával
A KSH korábbi statisztikáiból tudjuk, hogy tavaly Magyarországon a háztartások egy főre eső fogyasztása 68 609 forintot tett ki, mint ahogy azt is ismerjük, hogy a háztartások átlagos létszáma 2,6 fő. Mivel mi egy 4 fős háztartással szeretnénk számolni, megnéztük, hogy mennyivel tér el egy ilyen családmodell létminimum-értéke a 3 fősétől, amely leginkább közelít az áltagos háztartásmérethez. Ez a szorzó 20 százalék, vagyis ha meg szeretnénk tudni, hogy mennyit fogyaszthatott tavaly egy átlagos négytagú család, akkor a 68 609 forintot először hárommal, majd pedig 1,20-szal kell felszorozni. Ez az összeg pedig 247 000 forint.
Bár az áfa nem minden terméken 27 százalék, például egyes húsokon 5, a tejtermékeken és a gabonaféléken pedig 18, mi az egyszerűség kedvért mindenhol a legmagasabb kulccsal kalkuláltunk.
A 247 000 forintos bruttó fogyasztás áfa nélkül 194 488 forintot tesz ki, aminek áfatartalma jelenleg 52 512 forint, ha viszont csak 25 százalék lenne a kulcs, akkor 48 622 forintot szedne be az állam ezen a jogcímen. Vagyis összevetve a példánkban szereplő család 866 forinttal lesz beljebb ha valóban a szja-t csökkenti jövőre a kormány.
Ha viszont azt feltételezzük, hogy a család minden pénzét elkölti, akkor már egészen már képet kapunk. A példánkban szereplő háztartás ugyanis az idei családi adókedvezménnyel együtt 331 434 forintot kap kézhez. Ezt az összeget pedig maradéktalanul elköltve 70 462 forint áfát fizetnének be a jelenlegi kulcs mellett és 65 243-at 25 százalékkal számolva. Itt a különbség már 5219 forint, vagyis a család 463 forinttal lenne beljebb a két százalékpontos áfa-csökkentéssel, mint az 1 pontos szja-mérsékléssel.
Átlag felett kereső egyedülálló
Ugyanezt a számítást elvégeztük egy, az átlagbér 1,5-szeresét (356 604 forint) kereső egyedülállóval is. Az ő esetében a felső jövedelmi ötöd fogyasztását (124 146 forint) korrigáltuk a létminimum szorzókkal, amivel 155 180 forint jött ki.
Mivel az illető az szja-csökkentéssel 3566 forintot nyer, az áfa 2 százalékpontos mérséklésével viszont csak 2444 forintot, a különbség 1122 forint szintén az „szja javára”.
Ha viszont – hasonlóan az előbbihez – feltételezzük, hogy teljes jövedelét (233 576 forint) elkölti, akkor már nála is a 25 százalékos áfa hozna többet, ha nem is sokkal, 112 forinttal.
Akkor most mégis ki jár jól?
Azzal, hogy a kormány az szja-t csökkenti és az áfát változatlanul hagyja lényegében azok járnak jól, akik jövedelmük minél kisebb hányadát költik fogyasztásra. Egy keresővel számolva egészen pontosan amíg az ember a jövedelemének kevesebb mint 96,95 százalékát költi el, addig jobban jár az szja-val, afölött pedig már egy 2 százalékpontos áfa-csökkentéssel.
Magyarra lefordítva: mindenki, aki nem éli fel teljes jövedelmét, az az szja-val jár jobban, aki viszont mindent elkölt, az már nem. Így persze mondhatjuk, hogy a kormány ismét a gazdagoknak kedvezett, mert amellett, hogy az egy kulccsal összegszerűen több marad náluk, fogyasztásuk is kisebb a jövedelmükhöz viszonyítva. A statisztika szerinti fogyasztással számolva viszont úgy tűnik, hogy a legtöbb családnál inkább az szja-csökkentéssel marad több pénz, ha nem is sokkal.
A számítások során természetesen feltételeztük, hogy egy esetleges áfa-csökkentés maradéktalanul megjelenik a fogyasztói árakban. Ez persze a valóságban nincs így, ellenben a jövedelem típusú adókkal, amelyek a hó eleji utalásban mindenképpen megjelennek.
A költségvetésnek is jobb
Mint arról már múltkor mi is írtunk az szja-csökkentés 120 milliárd forintos lyukat üt majd a költségvetésen. Ha viszont az áfa csökkenne 2 százalékponttal, akkor az már 200 milliárdnál is magasabb mínuszt eredményezne.
Szász Péter
mfor.hu
