A születésekkel összefüggésben a hivatal azt közölte: a január havi 5,5 százalékos emelkedést követően a február-májusi időszakban átlagosan 2,5 százalékkal volt magasabb a születések száma az egy évvel korábbihoz képest. A június-szeptemberi időszakban viszont átlagosan 2 százalékkal kevesebben születtek, mint 2014 azonos hónapjaiban.
Közleményükben azt írták: a halálozások száma az év hat hónapjában emelkedett, háromban mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A január-februári jelentős halálozási többletben a tetőző influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke is közrejátszhatott, a július-augusztusi átlagosan 6,3 százalékos emelkedés hátterében pedig a hőhullámok halandóságra gyakorolt kedvezőtlen hatása állhat. Ezt követően szeptemberben 7,9 százalékkal kevesebb elhunytat regisztráltak, mint egy évvel korábban.
A halálozások száma nagyobb mértékben emelkedett, mint a születéseké, így a természetes fogyás a 2014. január-szeptemberi 24 909-cel szemben 2015 első kilenc hónapjában 30 639-re nőtt.
A 2015. január-szeptemberben anyakönyvezett 37 215 házasságkötés nagymértékben, 13 százalékkal, számszerűen 4300-zal haladta meg a bázisidőszaki értéket. A frigyek száma mind a kilenc hónapban felülmúlta az egy évvel korábbit, ezen belül júliusban 25 százalékkal többen kötöttek házasságot, mint az előző év azonos időszakában.
A születések száma régiónként különböző mértékben változott, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent, a többi régióban emelkedett. A növekedés mértéke a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb. Az elhunytak száma mindegyik régióban növekedett, különösen Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon.
Az év első háromnegyed évében a természetes fogyás üteme az összes régióban emelkedett, a legjelentősebben, közel 50 százalékkal Közép-Magyarországon.
A házasságkötések száma mindegyik régióban nőtt. A legnagyobb mértékben, egyaránt mintegy 20 százalékkal Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön.
MTI
