A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli közlése szerint a magyar gazdaság az év első három hónapjában 0,6 százalékkal növekedett tavaly év végéhez képest. Igaz ez a teljesítmény elmarad az akkor 0,9 százalékos plusztól, viszont az elmúlt időszak átlagos tempójának megfelelőnek nevezhető.
Előző év azonos időszakához mérten a GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 3,1 százalékkal bővült a korábbi 3,3 százalék után. Ez alapján némi lassulás mutatkozik ugyan, ám ezek még előzetes adatok, tehát az egy hónap múlva publikált adatok adnak majd biztos képet az első háromhavi teljesítményről.
A piaci várakozások egyébként széles skálán mozogtak a teljesítményt illetően: a gazdasági lassulástól a növekedési ütem gyorsulásáig találkozhattunk várakozásokkal. Noha a most közölt adat lassulásról árulkodik, ez még közel sem csalódást okozó szám. Már csak abból kiindulva is, hogy a legfrissebb prognózisok az éves növekedési ütemre vonatkozóan egyaránt a tavalyihoz képest kicsit visszafogott tempóra számítanak.
Ahogy említettük, a részletes adatokra még egy hónapot várni kell, viszont főbb, havi adatokkal rendelkező ágazatok teljesítménye alapján sejthető, hogy szinte minden ágazat képes volt valamit hozzátenni ehhez a mostani teljesítményhez. Ugyanakkor továbbra is kiemelkedő húzóágazat lehetett az ipar és azon belül is a járműgyártáshoz kapcsolódó tevékenység, és a kiskereskedelmi adatokból kiindulva a háztartások fogyasztása is a gazdasági növekedésünket támogatta, az építőipar váratlan jó teljesítményéről nem is beszélve. Utóbbi azért is meglepő, mert úgy bővült a termelés az év első hónapjában, hogy tavaly a választási év igencsak magas bázist állított.
Azt, hogy ez a növekedési ütem mire volt elég uniós viszonylatban, és maradtunk-e továbbra is éllovasok, 11 órakor az Eurostat adataiból fog kiderül. Az ugyanakkor már biztos, hogy az Unió két legnagyobb gazdaságának teljesítményét biztosan túlszárnyalta a magyar. A német és a francia GDP sem tudott egy százaléknál nagyobb tempót diktálni sem éves, sem pedig negyedéves bázison.
Mit szólt mindehhez a forint?
A forint a GDP-adat közlése előtti percekben már erősödni kezdett, a korábbi 307 forintos euróval szembeni szint 306,6-ig esett, a forint erősödését a friss számok pedig tovább segítették és 306,2-n áll jelenleg a kurzus.
Mit mond az NGM?
"A 2013-as növekedési fordulat óta, immáron nyolc negyedéve tartó fellendülés tartóssá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált. A növekedésből szinte minden ágazat és szektor egyaránt profitál és az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakulnak. Termelési oldalon kiemelkedően teljesített az ipar, köszönhetően nagyrészt az autóipar további bővülésének. Az építőipari termelés a magas bázis ellenére is nőtt, amihez a kkv szektort támogató hitelprogramok és az EU-s források egyaránt hozzájárultak. A piaci szolgáltatásokon belül a turisztikai, valamint a kiskereskedelmi forgalom is erősödött az első negyedévben, összhangban a belső kereslet várható további élénkülésével. A GDP felhasználását nagymértékben a belső kereslet hajtotta, mind a beruházások, mind a fogyasztás jól teljesített várakozásaink alapján. Az exportdinamika tartósan magas maradt, amit az autóipari külső kereslet is támogatott.
Az egészséges és kiegyensúlyozott növekedési szerkezetet mutatja, hogy a bővülés nem járt együtt eladósodással, hanem a külső és belső egyensúly is megmaradt. Az első negyedévben a külkereskedelmi egyenleg többlete több mint 500 millió euróval meghaladta a tavalyi kiugróan magas szintet. Ennek köszönhetően az ország külső finanszírozási képessége 2015 egészében meghaladhatja GDP 9 százalékát. A külső egyensúly mellett a belső egyensúly is kedvezően alakul: a tavalyi 2,6 százalékos kormányzati hiány idén 2,4 százalékra csökkenhet. Ez lehetővé teszi, hogy az államadósság a vártnál markánsabban épüljön le, valamint hazánk sérülékenysége erőteljesebben csökkenjen.
A munkaerő-piaci trendek továbbra is kedvezően alakulnak, vagyis a tartós gazdasági növekedés a foglalkoztatás erősödésével párosul. A foglalkoztatottak száma mintegy 80 ezer fővel bővült az első negyedévben, amit jelentős mértékben a versenyszféra létszámának emelkedése magyaráz. Ezen túlmenően a reálbérek is dinamikusan növekedtek, ami szintén támogatja a belső kereslet növekedését".
A következő negyedévekben is tartósan magas növekedésre számítanak a tárcánál, így éves összesítésben is 3 százalék feletti GDP-bővülés várható, összhangban a Konvergencia Programmal. "Várakozásunk szerint a növekedést a kedvező külső kereslet, az erősödő bizalom, az alacsony inflációs környezet és a javuló munkaerő-piaci helyzet támogathatja. A Konvergencia Programban ismertetett kockázati tényezők (geopolitikai feszültségek, az euróövezet adósságválságának kiújulása) érdemi hatása egyelőre nem mutatkozik a tényadatokon" - olvasható az NGM közleményében.
mfor.hu
