A válság jelentősen csökkentette annak esélyét, hogy a Közép-Európai országok a következő években be tudják vezetni az eurót - áll a JP Morgan csütörtökön megjelent elemzésében. A következő években azonban - ha nem lesz újabb gazdasági visszaesés - egyre közelebb kerülhetünk a hőn áhított célhoz, és öt év múlva a szakemberek szerint akár már euróval fizethetünk itthon is.
A kritériumokkal hadilábon állunk
Az öt maastrichti kritérium közül (lásd kerestes írásunkat) hazánk idén jó eséllyel egyet sem fog tudni teljesíteni - vélik az elemzők. Eddig a legközelebb 2000-ben voltunk az euróhoz, akkor ugyanis az öt feltételből három teljesült. Tavaly már egyet sem sikerült hozni, 2010-ben viszont már ismét kipipálhatunk egy előírást.
A régiós országok látszólag előttünk járnak: a csehek idén három feltételt is teljesíthetnek, míg a lengyeleknek kettő jöhet össze. Azonban a JP Morgan szerint az csak a látszat, hogy ők közelebb vannak az euróhoz, ugyanis várhatóan mindkét ország nehezen fog megbirkózni a 3 százalékos hiánycél leküzdésével, mi viszont ezen a téren előnyben vagyunk. Hazánk és Lengyelország ellen jelenleg is vizsgálat folyik a túl magas deficit miatt, jó eséllyel jövőre Csehország is követ minket, ugyanis idén akár 6 százalékra is felszaladhat a hiány. A JP Morgan szerint ugyanakkor Magyarországnak jó esélye van arra, hogy 2012-ben már a 3 százalékos cél alatt legyen a deficit. Mint emlékezetes, a kormány eredetileg már idén 3 százalék alá számolta a hiányt, végül azonban a válság miatt 3,9 százalékra kellett emelni a célt.
A szakemberek úgy vélik, hogy a válság elmúltával a nyugat-európai gazdaságok fellendülése húzhatja magával az exportorientált közép-európai régiót is, ez pedig segíthet az említett három országnak abban, hogy még jobban leszorítsa költségvetési hiányát és teljesítse az euróbevezetés feltételeit. Ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy ha valamelyik ország elmulasztja ezt a kínálkozó alkalmat, akkor hosszú évekre búcsút mondhat az eurónak.
Arra ne nagyon számítsunk, hogy enyhítik majd a feltételeket, nem véletlen, hogy az év elején tapasztalt vita után mostanra lekerültek a napirendről a hasonló javaslatok - figyelmeztetnek a JP Morgan elemzői. Szerintük az Európai Központi Bank és a tagállamok egy része is ellenezné az euróbevezetés megkönnyítését, ezért jó eséllyel nem kerül rá sor.
Előttünk a rossz példák
A JP Morgan a legkomolyabb kockázatként azt veti fel, hogy a vizsgált három ország mennyire tudja majd tartósan teljesíteni a kritériumokat. Ezzel kapcsolatban megemlítik, hogy hazánk az évtized elején már elszalasztott egy lehetőséget az euró bevezetésére, akkor ugyanis már nem kellett volna sok ahhoz, hogy mind az öt feltétel teljesüljön.
Az elemzők szerint elsősorban annak köszönhetően nem sikerült a csatlakozás, hogy az akkori magyar kormány mérsékelni akarta a 2001-2002-es világgazdasági recesszió következményeit, ez viszont masszív kiadásnövekedéssel járt együtt.
Pozitív példaként Szlovákiát hozza fel az elemzés: északi szomszédunk 2002 és 2008 között jól használta ki a gazdaság felfelé ívelő pályáját. Az ország meredek gazdasági növekedése elsősorban a két jobboldali kormány által végrehajtott strukturális reformoknak volt köszönhető, illetve annak, hogy jelentős összeget fordítottak az autóiparra, ami mostanra meghozta gyümölcsét.
Ugyanakkor a szomszédban sem minden tökéletes: korábban arról lehetett hallani, hogy Szlovákia már megbánta, hogy ennyire kapkodott az euróbevezetéssel, illetve utólag azt gondolják, hogy a korona nem a legmegfelelőbb árfolyamon lett átváltva. Ezekre a buktatókra a régió többi országának is ügyelnie kell majd, ha eljön a csatlakozás ideje.
Legkorábban 2014-ben
A JP Morgan szerint hazánk elsősorban az idén végrehajtott kiadáscsökkentő intézkedéseknek köszönhetően kerülhet előnybe Lengyelországgal és Csehországgal szemben. A szakemberek úgy vélik, hogy nekünk van a legjobb esélyünk arra, hogy a következő három évben 3 százalék alá csökkentsük a hiányt. Ennek feltétele azonban, hogy a 2010-es választások után is folytatódjon a prudens gazdaságpolitika - figyelmeztetnek.
Az államadósság valószínűleg még hosszú évekig az előírt 60 százalék felett marad a GDP arányában, azonban a londoni elemzők úgy vélik, hogy három év múlva már csökkenő pályára állhat. Azt pedig már korábban kifejtette több szakember, hogy ezt a mutatót kevésbé veszi szigorúan az Unió, legtöbbször megelégszenek azzal, ha csökkenő adósságot tudunk felmutatni.
A szakértők arról is készítettek egy becslést, hogy melyik vizsgált ország mikor vezetheti be legnagyobb eséllyel a közös valutát. Hazánk esetében 2013-ig lényegében nulla százalék az esély, majd 2013-ban már 15 százalékos sansza van annak, hogy euróval tudunk fizetni. Ez 2014-ben 50 százalékra emelkedik, ebből vonták le azt a következtetést, hogy a 2014-es csatlakozás tűnik reálisnak. Lengyelország és Csehország esetében ezt a reális dátumot 2015-re teszik.
Beke Károly
