2009 negyedik negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 783 ezer, a munkanélkülieké 442 ezer fő volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett - közölte a KSH péntek reggel. Mindez azt jelenti, hogy megállít a munkanélküliség emelkedése, ugyanakkora volt a ráta, mint novemberben.
Még korai pezsgőt bontani
"Nagyon nem lepett meg a pénteken közölt adat, nem gondolom, hogy tartósan megállna a munkanélküliség emelkedése" - mondta el az mfor.hu kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
A szakemberek többsége tavaly ősszel úgy vélekedett, hogy 11 százalék körül tetőzhet a munkanélküliség, Török szerint ezen a mostani adat sem változtat. "Továbbra is azt gondolom, hogy lesznek még leépítések 2010 első felében a versenyszférában, de itt nem kell nagyon hatalmas számokra gondolni, legfeljebb 15-20 ezer új munkanélkülire számítok még" - emelte ki az elemző.
Ehhez hozzájárulhat az is, hogy a KSH csak a regisztrált munkanélküliek számát tartja nyilván, a Raiffeisen szakértője szerint pedig sok esetben akár hónapok is eltelhetnek, mire valaki regisztrálja magát a munkaügyi központban. Gyakran ugyanis fel kell dolgozniuk az elbocsátottaknak az első sokkot, majd nekiállnak munkát keresni, és csak néhány hónapos sikertelen keresgélés után döntenek úgy, hogy a központok segítségét kérik.
A Raiffeisen elemzőjének véleményét osztják az Equilor szakemberei is, akik szerint csak átmeneti megtorpanás történt a munkanélküliségban decemberben.
A szolgáltatóiparban jöhetnek még a leépítések
"A feldolgozóiparban az elbocsátások talán már elérhették a csúcsot, sőt vannak már példák létszámbővítésre is" - emelte ki Török Zoltán. Példaként említette az autóipari beszállítókat, melyek már vesznek fel embereket, 2008 őszén ez volt az a szektor, mely megkezdte a tömeges elbocsátásokat. A kkv-k esetében ugyanakkor még 2010 is nagyon keserű lesz - vélekedik Török. A szakember további csődökre számít a kis- és középvállalati szektorban, szerinte elsősorban a szolgáltatások területén jöhetnek még leépítések az első félévben.
"Az év második felében lassú javulás jöhet a magyar munkaerőpiacon, az év végére kicsivel 10 százalék feletti munkanélküliségi rátára számítunk" - tette hozzá kérdésünkre az elemző.
A magyar munkaerőpiac rákfenéje az alacsony aktivitás
A munkanélküliség alakulása mellett általában az aktivitási rátát szokták különös figyelemmel kísérni a szakemberek. Az aktivitási ráta a 15-74 évesek körében 55 százalékos volt a negyedik negyedévben, ez nagyjából állandó a tavalyi év közepe óta.
"Az aktivitás növelése már a következő kormány feladata lesz, ez minden bizonnyal egy több éves stratégia mentén képzelhető csak el" - vélekedik ezzel kapcsolatban Török Zoltán.
Az inaktívak legnagyobb részét a 74 év alatti nyugdíjasok adják, azonban ide sorolandóak az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik nem hajlandóak legalizáltan munkát vállalni. Többségük a szürke vagy a fekete gazdaságban tesz szert jövedelemre - állapítják meg az Equilor szakemberei pénteken kiadott elemzésükben. "A magyarországi aktivitási ráta évek óta az európai uniós átlag alatt van, ami a mindenkori kormány helyzetét is nehezíti, tekintve, hogy minél kevesebben adóznak a bérük és jövedelmük után, annál kisebb a kormányzat mozgástere az adóbevétel elköltése terén" - teszik hozzá.
Az aktivitási ráta emelkedését a részmunkaidős foglalkoztatás erősítésével lehetne elérni, egyes tanulmányok szerint a közszférában az ügyfélszolgálati és az egészségügyi munkakörök esetében lehetne alkalmazni, több műszakot bevezetni, és az erre allokált bértömeget ennek értelmében több embernek, bár csökkentve, kifizetni - vázolják fel az egyik lehetséges megoldást az Equilor szakemberei.
"A munkaerőpiaci helyzet javításának másik megoldása a külföldi munkavállalás lehetne. Egy 2009. közepi statisztika szerint a külföldön dolgozók hazautalt jövedelme teszi ki a bolgár GDP 20, a román GDP 8 illetve a szlovák GDP 6 százalékát. Magyarországon ugyanez az arány körülbelül fél százalék lehet. Figyelembe véve a magyar lakosság kevésbé mobilis mivoltát, illetve az egyelőre csak alig éledező európai gazdasági teljesítményt, rövid távon itt sem látható komoly javulási potenciál" - olvasható az elemzésben.
Az Equilor szakértői szerint az áttörést hosszabb távon egy ismét felpörgő hazai és nemzetközi gazdaság, egy több évre előretekintő kormányzati foglalkoztatáspolitikai koncepció kidolgozása (amely azonban túlmutat a számokon és megpróbál a lakosság legalsó szintjéig eljutni), az adórendszer átalakítása, illetve a nem szokványos foglalkoztatási trendek felé történő elmozdulás hozhatja meg együttesen.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
