"Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Bankszövetség a mai napig nem kapta meg az MNB javaslatait, mi is csak a sajtóból értesültünk azokról" - válaszolta az mfor.hu megkeresésére Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. A szakember hozzátette: ígéretet kaptak a Pénzügyminisztériumtól, hogy még a héten eljuttatja hozzájuk a javaslatokat.
Müller János szerint éppen a fentiek miatt egyelőre a hatástanulmányt sem ismerik, amire az MNB hivatkozott, amikor azt mondta, hogy ha ezek az intézkedések már 2004-ben bevezetésre kerültek volna, akkor 15-20 százalékkal lett volna alacsonyabb a hitelkihelyezés.
"Megkezdődött egy egyeztetési folyamat a jegybankkal, mi el is juttattuk a javaslatainkat, észrevételeinket. Mi eddig azt hittük, hogy most ennek a folyamatnak a közepén tartunk, ezért volt váratlan Simor András hétvégi bejelentése arról, hogy elküldték javaslatukat a pénzügyminiszternek" - vázolja fel a Bankszövetség szakembere.
Elismerik, hogy vannak kockázatok
"A bankok sosem vitatták azt, hogy a rendszerszintű kockázatokat kezelni, mérsékelni kell. Innen már csak az a kérdés, mit tekintünk rendszerszintű kockázatoknak" - vélekedik Müller János. A jegybank szerint a lakosság devizában történt túlzott eladósodása ilyen kockázatnak minősül.
Elvileg az sem vitatott a bankok részéről, hogy a fedezeti arányt valamilyen módon kezelni kell, rögzíteni kell az irányelveket. Egyelőre a mérték és a bevezetés időpontja az, ami szerintünk kérdéses, ezekről tárgyalni kell - teszi hozzá a Bankszövetség tanácsadója.
Mint ismeretes, az MNB hétfőn hozta nyilvánosságra javaslatának részleteit: a tervek szerint a jövőben a dokumentálható jövedelem arányában maximálnák a törlesztőrészletet, azaz például a háztartások nettó 250 ezer forintos jövedelemig még forintban is csak legfeljebb a jövedelem 30 százalékát vállalhatnák havi törlesztésként. Devizahitelek esetében ez az arány még alacsonyabb lenne. A devizákon belül a nemzeti bank javaslata megkülönböztetné az euróhiteleket és az egyéb devizában felvett kölcsönöket, ez sokak szerint oda vezethet, hogy szitne teljesen eltűnnek majd a svájci frank alapú hitelek a magyar piacról.
Emellett a jegybank maximálná a fedezeti arányt is: még forinthitelek esetében is az ingatlan értékének maximum 70 százalékára adhatnának hitelt a pénzintézetek.
Az autóhitelek esetében a jövőben öt évben maximálhatják a futamidőt, ha a kormány elfogadja a javaslatot, sokak szerint ez is érzékenyen érintené a piacot.
Beke Károly