A jövőbeni növekedésre felvett hitelekre nem lehet építeni, mert a hitelforrások elapadása drasztikus gazdasági visszaeséshez vezet, s ezt a balti országok példája ékesen bizonyítja - jelentette ki a pénzügyminiszter.
A Bajnai-kormány válságkezelési tevékenysége nyomán növekedési tartalék szabadulhat fel, amelyet akkor lehet mozgósítani, ha az exportpiacok már bővülni kezdenek - tette hozzá Oszkó Péter. A válság bebizonyította, hogy nincsen "ingyen ebéd", hosszabb távon az exportvezérelt fejlődés alapozza meg a gazdasági növekedést - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke arról beszélt, hogy Magyarország megúszta a tőkemérleg válságot, majd kénytelen volt brutális fiskális szigort bevezetni. A válság elkerülését segítették a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az Európai Unió, amely "ernyőt tartott Magyarország fölé" - magyarázta Kopits György.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint a válságkezelés lényege a magyar kormány prociklikus gazdaságpolitikája, a fiskális kiigazítás volt. Emellett jelzésként értelmezhetők azok a reformjellegű elemek, amelyek az adó- és jóléti rendszert fogják át, de ezzel egyenértékű az új költségvetési szabályrendszer bevezetése, amelynek fő célja az állami pénzügyek átláthatóságának és fenntarthatóságának megteremtése - tette hozzá.
Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról szólt, hogy a válság rávilágított: megbuktak a hagyományos közgazdasági modellek, az előrejelző rendszerek nem működtek, és a gazdasági válság egy olyan területről indult ki, amely nagyjából az Egyesült Államok pénzpiacának egy kis szegmensét jelenti. A válságban azonban sikerült elkerülni a legrosszabbat, a nemzetközi pénzügyi intézmények szoros együttműködésével, közös fellépésével, összefogásával elérték, hogy ne omoljanak össze a nemzetközi pénzpiacok - mutatott rá az alelnök.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy az állami ellenőrzés technikáit ki kell terjeszteni a kockázatelemzés elvégzésére, a menedzselés hatékonyságának ellenőrzésére. Kovács Árpád aláhúzta, a stabilizáció akkor lesz sikeres, ha a fiskális szabályozást és a pénzügyi ellenőrzés módjait belső indíttatás alapján vezetik be és valósítják meg.
Az ÁSZ elnöke kiemelte: egy-egy ilyen válság arra is felhívja a figyelmet, hogy szükség van a nemzeti pénzügyi ellenőrző hatóságok közös fellépésére a nemzetközi szintéren, ebben a tevékenységben fontos szerep hárul olyan intézményekre, mint például az Európai Unió számvevőszéke.
Török Ádám akadémikus, a Költségvetési Tanács előadásában rámutatott: meg kellene újítani a közbeszerzés szabályozását, mert annak mostani rendszere éves szinten 200-300 milliárd forint kárt okoz az országnak.
MTI/Menedzsment Fórum
