Az APEH is lecsaphat
A szakember szerint a határidő lejárta után az ellenőrzések elsősorban munkaügyi jellegűek lesznek, jelentősebb számú színlelt szerződés feltárása esetén azonban az APEH is bekapcsolódhat a vizsgálatba. Mint ismert, 2005. szeptember 1-je óta bűncselekménynek minősül a színlelt szerződéssel, illetve a nem bejelentett módon (azaz feketén) történő foglalkoztatás, ha ennek következtében adóhiány keletkezik. A büntetőjogi felelősség ezekben az esetekben a munkaadót terheli: akár 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést is ki lehet szabni. Ez komoly visszatartó erőt jelent a cégek számára.
Amennyiben a munkavállalónak máshonnan is van jövedelme (például EVA-s), akkor az befolyásolhatja az ekhós adózását. Bár ezeket az információkat meg kellene osztania a munkáltatóval, ezt nem minden esetben teszik meg. Ha a dezinformáció miatt jogosulatlan ekhós elszámolás történik, akkor a pótadó a dolgozót terheli. Azt azonban bizonyítani kell, hogy ki vétett, tehát összességében emiatt is nagy a bizalmatlanság a cégek részéről.
Igaz, más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkaadónak valójában nincs köze a magánszemély egyéb jövedelmeihez. Csak arra az információra van szüksége, hogy az hol teljesíti a minimálbérnek megfelelő "rendes" adózást. Ha a BT-jén belül, akkor erről nyilatkozik, ha az adott cégnél, akkor azt az oldja meg.
Dr. Szűcs László szerint június 30-a fordulópont lesz az adónem jövőbeli sorsát illetően. Ha nem tér rá át elegendő számú munkavállaló, akkor valószínűleg nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Emiatt kétséges lesz jövőbeni fennmaradásának indokoltsága, ami tömeges elbocsátásokat vonhat maga után a már átállt cégeknél.
Körte Ildikó
