A hazai üzemanyagárak csak minimálisan változtak a héten, az Mfor Üzemanyagár-figyelő prognózisa ezúttal is pontos volt. A kis mértékben emelkedő olajár és az erősödő dollár hatása csapódott le a benzinkutak áraiban.
Ennél sokkal érdekesebb volt a Barátság kőolajvezeték harmadik támadását követő konfliktus, amelynek a magyar emberek szempontjából sok értelme nem volt, és az is kérdéses, hogy Orbán Viktorék remélhetnek-e ebből valós politikai hasznot.
Mint ismert, az ukránok egy elosztó állomást támadtak sikeresen, ahol a vezeték három irányba ágazik szét. A magyar kormány ugyan megpróbálta mindezt úgy beállítani, mely szerint az ukránok az itteni ellátást akarják elvágni, valójában a magyarországi szállítás kiesése sokkal inkább járulékos veszteségnek tekinthető. A támadással ugyanis elvágták az árnyékflotta ellátását, amely az orosz olajbevételek jelentős részét biztosítja. Emellett olaj nélkül maradtak a fehéroroszországi finomítók is, amelyek az orosz üzemanyaghiány enyhítésében jelenthetnének segítséget.
Miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek a tárgyban tett nyilatkozatai általában mellőznek minden szakmaiságot, így ezekre nem térnénk ki, érdekes volt ugyanakkor, hogy Hernádi Zsolt, a Mol vezére rövid időn belül több helyen is megnyilatkozott. A magyar olajóriás első embere azt hangsúlyozta, hogy a hazai ellátás nincs veszélyben, ugyanakkor annak is hangot adott, hogy a Barátság vezeték kiesése végső soron komolyabb áremelkedéshez vezetne a hazai üzemanyagpiacon.
Hazai szakemberek véleménye alapján az Mfor Üzemanyagár-figyelő konklúziója az, hogy bő fél évvel a választások előtt nem csak gazdasági, de politikai szempontból is megengedhetetlen, hogy üzemanyaghiány legyen az országban, ahogy a drasztikus drágulás is az.
A másik oldalról viszont úgy tűnik, hogy Donald Trump amerikai elnök ejnye-bejnye megnyilatkozása és az Európai Bizottság adtam is meg nem is nyilatkozata után az ukránokat nem korlátozzák az orosz olajipari infrastruktúra elleni támadásokban. A Bizottság képviselői ugyan azt hangsúlyozták, hogy a kritikus infrastruktúra védelme minden fél számára kötelező, és az energiaellátás biztonsága továbbra is elsődleges prioritás az Unió számára, másrészt viszont vélhetőleg nem bánkódnak, ha az eddig az uniós ajánlásokat konzekvensen figyelmen kívül hagyó magyar kormány nyomás alá kerül, hogy diverzifikálja az ellátást.
Pedig a háború kezdete óta, az elmúlt 3,5 évben bőven lett volna lehetőség erre, hiszen Horvátország többször felajánlotta, hogy a Mol finomítóit lássák el ezen az útvonalon, a magyar fél ugyanakkor rendre elutasította ezt. Ehelyett a magyar kormány a diverzifikáció jegyében jelentős összeggel szállt be egy szerbiai vezeték építésébe, amely ugyanakkor pont az Adria-vezetékhez kapcsolódik. Ennek kapcsán találkoztunk olyan szakértői véleménnyel, amely szerint ez a fejlesztés nem Magyarország, hanem Szerbia energiabiztonságát szolgálja, hiszen így csak egy új nyomvonal létesül a horvátországi Omisalj kikötőből.
Sokkal nagyobb jelentőségű és vélhetőleg jelentősen olcsóbb lett volna, ha a pozsonyi finomítót az Ausztriába érkező vezetékkel (Transalpine Ölleitung – TAL) kötik össze, így ugyanis akár a Barátság, akár az Adria-vezeték révén csak a Dunai Finomító ellátását kellene megoldani.
Mi történt Európában?
Az európai piacon meglehetősen visszafogott mozgást láthattunk. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéséhez szolgáló Weekly Oil Bulletin adatai szerint most sem voltak az egyes országok ármozgásaiban nagy különbségek. Ezen a héten is kilenc olyan országot találtunk, ahol a magyarországinál alacsonyabb a benzin átlagára.
A magyar árak helyezése a régiós rangsorban sem módosult, most is négy olyan régiós ország van, ahol a hazainál olcsóbb a benzin, és négy, ahol drágább.
Nem csak a benzin, de a gázolaj esetén is változatlan volt a magyar árak pozíciója az uniós országok árai között. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint ezúttal is tizenhárom olyan tagállam van, ahol az átlagárak alapján olcsóbban lehet tankolni, mint itthon.
A régióban ez az üzemanyagfajta így is nálunk az egyik legdrágább, hiszen csak az augusztus elején jelentős adóemelést végrehajtó Romániában és Ausztriában magasabb az ára.
Továbbra sem várható nagy változás
A hét elején látott tőzsdei áremelkedés csütörtökön megfordult, és az amerikai WTI, illetve az Európában irányadó Brent ára is mérséklődött az utolsó két kereskedelmi napon. A kisebb áremelkedést a szakértők azzal magyarázták, hogy Vlagyimir Putyin és Oroszország továbbra sem érdekelt a tartós békében, és olyan ultimátumokat adnak az esetleges fegyverszünet feltételéül, amelyek sem Ukrajna, sem az európai országok számára nem elfogadhatók.
Ugyanakkor az orosz olajipari létesítmények elleni sikeres támadások sem tudtak érdemi áremelkedést okozni, így a szakértők szerint jó esély van arra, hogy a következő hetekben inkább áresést látunk majd az olaj esetén. Az elemzők ezt alá is támasztják, szerintük ugyanis az OPEC+ kínálatának növekedése, valamint az a tény, hogy a statisztikák szerint nőttek a (finomítók) globális olajkészletei, azt jelzi, hogy a növekvő kínálat mellett kisebb keresletre lehet majd számítani. Mindez stabil vagy inkább csökkenő árakat eredményezhet a következő hónapokban.
A fentiek miatt az Mfor Üzemanyagár-figyelő várakozása szerint az előttünk álló héten nem várható komolyabb ármozgás. Ha a töltőállomások a következő napokban módosítanak az üzemanyagok árán, akkor inkább néhány forintos csökkenés jöhet. Ha csak valami rendkívüli nem történik, akkor az árváltozás nem lesz olyan mértékű, ami miatt az autósoknak érdemes lenne várniuk a tankolással.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatja, ezek azonban később frissülhetnek.
