Az Országgyűlés kedden 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot.
Ez azt - a parlament által júliusban elfogadott - jogszabályt változtatja meg, amely a 98 százalékos különadó bevezetéséről határozott.
A különadót az Alkotmánybíróság október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A Fidesz frakcióvezetője ezután nyújtotta be újból - lényegében változatlan formában - indítványát, amelyhez később párttársa, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre is csatlakozott. Javaslatuk azonban számos ponton módosult, miután Lázár János tárgyalásokat folytatott hat szakszervezet képviselőivel.
A frakcióvezető azt mondta: a változtatások szükségességéről az érdekképviseletek győzték meg. Lázár János az Országos Közszolgáltatói Érdekegyeztető Tanács ülésén jelentette be módosítási javaslatait, majd a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága benyújtotta, az Országgyűlés pedig múlt szerdán elfogadta azokat.
Ugyanakkor a Ház még kedden, Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványainak elfogadásával is több ponton módosította a különadó szabályait.
Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.
A különadó alapja az állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forint feletti része.
A munkavállalók esetében a különadó alapjába nem tartozik bele a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom; esetükben az összeghatár 3,5 millió forint.
Lázár János zárószavazás előtti módosítása kivette a különadó alapjából azokat az összegeket is, amelyeket bírósági határozatban állapítottak meg a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűntetésének jogellenessége miatt. Beemelték továbbá a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.
Kimondta a Ház azt is, hogy a felmentési idő azon hónapjai, amelyekre különadóalapnak számító munkabér jár, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek.
A különadó a központi költségvetést illeti meg.
A törvény rendelkezése alapján az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja és fizeti be. Amennyiben a különadót mégsem vonták le, azt az adófizetésre kötelezett magánszemély fizeti meg a következő hónap 12. napjáig.
Ha azonban a különadó alapjául szolgáló bevételt a törvény hatálybalépését megelőzően fizették ki, a különadót a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig kell bevallani és megfizetni a korábban rögzített 2011. március 1. helyett.
A jogszabály december 30-án lép hatályba, rendelkezéseit ugyanakkor a 2005. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
A Ház a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.
Benyújtása óta a javaslatot Lázár János mindvégig azzal indokolta, hogy a parlamenti választási kampányban a Fidesz megígérte: ha nyer, a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket visszaszerzik.
MTI
