Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Március 18-ra halasztotta a határozat kihirdetését a Raiffeisen Bank Zrt. és a Raiffeisen Lízing Zrt. magyar állam ellen indított forinthitel-szerződésekkel kapcsolatos perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla pénteken.

Az ítélőtábla egyben elutasította – döntését az eljáró bíró szóban nem indokolta - a felperes pénzintézetek kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt.

A pénzügyi szervezetek az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérték fellebbezésükben és azt, hogy a bíróság állapítsa meg: a forintalapú fogyasztói, illetve a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott szerződéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek. Közölték azt is, amennyiben az ítélet felülbírálásra alkalmatlan, annak hatályon kívüli helyezését követően a per újratárgyalását indítványozzák a felperesek.

Az alperes magyar állam képviselője mindkét perben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, amely szerint a bank és a hitelintézet általános szerződéses feltételei tisztességtelenek.     A pénzintézetek keresete nagymértékben hasonlított, egyebek mellett több helyen kifogásolták az elsőfokú ítélet megállapításait, a magyar állam perbeli szerepének törvényességét, valamint annak indoklását, hogy szerződéseik miért nem felelnek meg az átláthatóság elvének.

A Raiffeisen Bank perében az alperes magyar állam kiemelte: a jogalkotó a fogyasztó védelme érdekében korábban a bankok számára előírta a teljes hiteldíj mutató (THM) közzétételét, amiben meg van határozva milyen terheket kell vállalni a hitel igénybevevőjének. Azonban az egyoldalú szerződésmódosítás nem megfelelően kontrollált alkalmazása teljesen átláthatatlanná teszi a rendszert, egy hitelszerződés aláírásával a fogyasztó gyakorlatilag kitöltetlen csekket ír alá a hitelezőnek, a díjak és a kamatok emelésére.

A Raiffeisen Lízing ügyében az iratismertetést követően a felperes képviselője nyomatékosította, hogy véleményük szerint téves az elsőfokú ítélet megállapítása, miszerint a bíróság feladata csak a törvényi vélelem megállapítása és nem köteles meghatározni, hogy milyen konkrét feltételek mellett minősülnének az általános szerződési feltételek (ászf) tisztességesnek.

Hozzátette: mivel a 2014. évi 38-as törvény által lefektetett elvek korábban sehol nem jelentek meg, lehetőséget kell biztosítani a piaci szereplők számára, hogy az ítélet elolvasásával és az abban megfogalmazott iránymutatás alapján tesztelhessék a későbbi szerződéses kikötéseiket.

Erre a kérésre a magyar állam képviselője azzal válaszolt, hogy a Raiffeisen Lízing Zrt. külföldi, szintén kölcsönökkel foglalkozó anyavállalatának szerződései sokkal szűkebb körűen határozzák meg az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő feltételeket, mivel a nyugat-európai piac nagyobb kontrollt gyakorol.

A felperes jogi képviselője a tárgyalás során részletesen kifejtette, miért indokolt, hogy az ítélőtábla az Ab-hez forduljon. Felidézte, hogy az Ab tavalyi határozata elismerte, hogy a törvény alkotmányossági kételyeket ébreszt a jogkorlátozások miatt. Bár a törvény több ponton korlátoz alkotmányos jogokat, az Ab alkotmányosnak találta azt, tekintettel a devizaalapú hitelezés okozta komoly gazdasági és társadalmi problémára. Ez a probléma a devizaalapú  hitelezésből fakad, abból, hogy a fogyasztó árfolyamkockázatot visel - mondta a lízingcég jogi képviselője, hozzátéve, hogy a perben ilyen probléma nem merült fel, nincs szó árfolyamkockázatról.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.