Lakner Zoltán politológus szerint szinte biztosra vehető, hogy meglesz a kétharmados többsége a Fidesznek a választások második fordulója után. A szakember úgy véli, hogy az új kormány akár még az őszi önkormányzati választások előtt megállapodhat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), akik minden bizonnyal bele fognak menni, hogy egy négyéves átfogó gazdasági programért cserébe idén magasabb lehessen a hiány.
MNB: oda a függetlenség?
"A magyar vállalkozások hosszú idő óta kénytelenek együtt élni a kiugróan magas kamatokkal, melyek a megtermelt jövedelem jelentős részét elszívják, amennyiben a vállalkozás hitellel rendelkezik. A nagyvállalatokat a hazai kamathelyzet kevésbé érinti, mivel ők jellemzően alacsony kamatozású külföldi forrásokból finanszírozzák működésüket. Emiatt fontos, hogy az új kormány minél gyorsabban levigye a nyugat-európai szintre a forintkamatokat" - olvasható a Fidesz "Nemzeti ügyek politikája" címre keresztelt választási programjában.
Persze ez lehet csak egyszerű elírás, könnyen lehet mondjuk, hogy a szövegben arra kívántak utalni, hogy a kormány teremtse meg az alacsony kamatszint feltételeit. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy az új kormány a következő négy évben valóban nyomást akar majd gyakorolni a független jegybankra. Erre elvileg módja van, hiszen a pénzügyminiszter állandó résztvevője a Monetáris Tanács üléseinek szavazati jog nélkül. Kérdés azonban, mit szólna a nemzetközi közvélemény, ha nyíltan a kormány alakítaná a monetáris politikát.
A jegybank az elmúlt hónapokban komoly kritikákat kapott az akkor még ellenzékben lévő párttól: a Fidesz tavaly óta szorgalmazta az alapkamat egyszeri radikális csökkentését. Ez azonban nem történt meg, a párt szerint az MNB ezzel is csak mélyítette a válságot.
Egyébként sem lehet tudni, mit tervez a Fidesz kormányra kerülése után a jegybanknál, hiszen korábban arról is pletykáltak, hogy Orbán Viktorék összevonnák az MNB-t a Pénzügyi Felügyeletek Állami Szervezetével (PSZÁF), így egy új intézményt hoznának létre. Ez azért is kapóra jönne, mert így a Fidesz megszabadulhatna Simor András jelenlegi jegybankelnöktől, akivel finoman fogalmazva sem túl rózsás a viszonya.
Engedhet az IMF
Szinte biztosra vehető, hogy az új kormánynak meglesz a kétharmados többsége a parlamentben - véli Lakner Zoltán politológus. Ráadásul a parlamentben a kétharmados törvények elfogadásához elegendő a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata, azt pedig már egy 250 fő körüli Fidesz-frakció is biztosítani tudja, ha csak nem lesz példátlanul fegyelmezett az ellenzék.
A Vision Politics szakembere szerint az új kormány őszig lebonyolíthatja a tárgyalásokat az IMF-fel és az Európai Unióval, tehát elvileg előállhat az a mozgástér, ami meghatározhatja a 2011-2014 közötti gazdaságpolitikát. "Ha ez bekövetkezik, akkor a Fidesznek a gyors és nagymértékű népszerűségvesztés veszélyével nem kell számolnia" - véli az elemző.
Ha a Fidesz-kormány tárgyalásba bocsátkozik az IMF-fel és az EU-val, akkor két érve lehet a magasabb hiány elérése érdekében. Az egyik, hogy olyan négyéves gazdálkodási tervet nyújt be, amely világos, részletes, számon kérhető és komolyan vehető, tehát a kis mértékű 2010-es deficit-növelésről pontosan meg tudja mondani, hogy miért van rá szükség, mi a cél, amit el akar érni, s fontos, hogy az a cél az IMF és az EU Bizottság számára megfelelő legyen. A másik érv politikai: ha megszorításokba kényszerül bele az új kormány, akkor ugyanolyan tempóban veszítheti el támogatóit, mint Gyurcsány Ferenc kormánya 2006-ban és a hitelezőknek nem érdeke, hogy megint politikai bizonytalanság alakuljon ki, amelynek fő haszonélvezője a Jobbik lehet. Ésszerűbb tehát kis mértékben lazítani a hiánycélon, hogy fennmaradjon a politikai stabilitás, és vele a kiszámítható gazdasági környezet - vélekedik Lakner Zoltán.
Kik lehetnek a nyertesei?
A politikai elemző szerint azt a legnehezebb megmondani, kik lehetnek a Fidesz kormányzásának nyertesei. "Például, ha a Fidesz ugyanazt a gyerekek utáni adókedvezmény-rendszert hozza vissza, ami 1999-től fennállt, akkor a középosztálynak kedvezne, pontosabban, a legszegényebbek, jövedelem nélküliek maradnának ki, akik nem fizetnek szja-t, mert nincs állásuk, vagy mert minimálbéren vannak bejelentve" - véli a szakember.
Korábban arról is lehetett hallani, hogy az új kormány bevezetne egy úgynevezett negatív személyi jövedelemadót, azaz az alacsony jövedelműek is részesülhetnének az adójóváírásokból még akkor is, ha nem fizettek be annyi adót. "Ha lenne plafonja az adókedvezménynek (bizonyos jövedelemnagyság felett nem lehetne igénybe venni), akkor az elosztási egyenlőtlenségek is mérséklődnének, ráadásul, kevesebbe is kerülne a rendszert, mert nagy összegű kedvezményeket nem kellene kifizetni, és például ebből kitermelhető lenne ez a negatív adó" - véli Lakner.
"A Fidesz mindent megtett annak érdekében, hogy ne kelljen prioritás-listát összeállítania, olyan kormány azonban nincs, amelynek ne kellene döntéseket hoznia az érdekek rangsorolásáról, hiszen a források nem végtelenek. Ez esetben pedig a nagyobb érdekérvényesítő képességgel bíró, illetve aktívan szavazó csoportok kerülnek előtérbe" - teszi hozzá az elemző.
A szakember szerint érdemes megjegyezni, hogy ha a gazdasági válság levonul, akkor a kormány különösebb erőfeszítése nélkül is minden társadalmi csoport és réteg közérzete javulhat, ez nagyon fontos felhajtóerő lehet a kormánypárt számára a következő években.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
