A válság hatására valószínűleg új értékek kerülnek előtérbe a magyar bankrendszerben, új szakasz kezdődik a bankok számára – hangzott el a hétfőn megrendezett Első Bankár Konferencián. A következő időszakban csökkenhet a hitelezés dinamikája, előtérbe kerülhet a költséggazdálkodás és a hatékonyság.
Túl az aranykoron
"Az elmúlt tíz évben minden tekintetben dinamikus növekedés jellemezte a magyar bankszektort. Ezt a sikeres, kiegyensúlyozott és eredményes évtizedet törte meg a tavaly októberben hazánkban is megjelent válság" – emelte ki előadásában Felcsuti Péter.
A Magyar Bankszövetség elnöke szerint a válságot nem a régió és nem is Magyarország okozta, azonban a globális válság felerősítette gazdaságunk gyengeségeit. "A 2006-os konvegenciaprogram lehetővé tette volna az adósságállomány csökkenését, de a válság miatt ez nem valósulhatott meg" – vélekedik Felcsuti.
"A magyar bankok elismertsége, elégedettsége mélyponton van" – ismerte el a bankszövetség első embere. Ugyanakkor szerinte egyes területeken megalapozatlan, más esetekben pedig túl korai a bankszektor bírálata.
Gyakran hallani például arról, hogy részben a magyar bankrendszer tehet az ország eladósodottságáról, mivel enyhe feltételekkel helyeztek ki hiteleket. Felcsuti szerint viszont a magyar gazdaság eladósodottsága elsősorban a hibás politikával, főleg a túlzottan magas szociális transzferekkel magyarázható.
Túl nagy kockázat a haszon reményében
A másik gyakran hangoztatott érv a bankokkal szemben, hogy az elmúlt hónapokban sok devizahiteles került bajba a törlesztőrészletek emelkedése miatt. (Azok egyébként nem csak a forint gyengülése, hanem a bankok ismétlődő kamatemelései miatt is növekedtek - a szerk.) "Az elmúlt hat hónap mélyrepülését megelőzte több évnyi stabilitás, ami komoly kamatelőnnyel járt, ezért korai még a bankszektor felelősségét keresni" – vélekedett ezzel kapcsolatban a szakmai szövetség elnöke.
Ugyanakkor azt ő is elismerte, hogy voltak hibák a magyar bankrendszerben az elmúlt években Ilyen volt például a svájci frank alapú hitelek túlzottan magas aránya, valamint a túlzott kockázati verseny (a bankok egyre nagyobb kocázatot vállaltak az ügyfelekért folytatott versenyben - a szerk.), ami például a fedezetek hiányához vezetett. "A legnagyobb problémát a társadalmi felelősségvállalás hiánya és a fogyasztóvédelmi hiányosságok jelentették" – tette hozzá a bankszövetség elnöke.
Irdatlan összeg kellene a magyar tulajdonú bankrendszerhez
A közelmúltban egyre többen azt is felrótták a magyar bankszektornak, hogy a pénzintézetek többsége külföldi tulajdonban van - szerencsésebb lenne egy tisztán magyar tulajdonú, magyar irányítású bankrendszer.
"Egy magyar dominanciájú bankszektor súlyos pénzügyi problémákat jelentett volna a kormánynak, ez a válság közepette nem megoldható" – mondta ezzel kapcsolatban Felcsuti. Szerinte ebben az esetben mintegy 10-15 milliárd euróról van szó, mivel a külföldi anyabankok körülbelül ennyi pénzt fektettek be az utóbbi években Magyarországon, illetve helyeztek ki hitelként a magyar gazdaságba. A bankszövetség elnöke azt is kiemelte, hogy ezek a külföldi bankok évente több százmillió forintnyi jutalékot fizetnek be az államkasszába, illetve mintegy 25 ezer embert foglalkoztatnak. "A magyar és külföldi bankoknak, valamint a kormánynak együtt kell működniük, hogy a válság végén erősebb lehessen a talpra állás" – emelte ki előadásában a bankszövetség vezetője.
Hitelek helyett megtakarítások
Az elmúlt tíz év a fogyasztásról, illetve a hitelezésről szólt, a következő évtizedben viszont a megtakarítások és a befektetések kerülhetnek előtérbe, és erre a bankoknak is fel kell készülniük, tette hozzá Felcsuti.
Szerinte a válság után alacsonyabb ütemű növekedésre, kisebb hitelezési dinamikára, konzervatívabb eszközforrás-szerkezetre kell felkészülni a bankoknak, melyek várhatóan kisebb mértékben támaszkodhatnak majd külső forrásokra
"Minden bizonnyal csökkenni fog a közvetítők szerepe. Felértékelődik a költséggazdálkodás, a hatékonyság. Alacsonyabb nyereséggel és tőkehatékonysággal kell számolni a bankoknak, nagyobb szerepet kap a fogyasztóvédelem és a társadalmi felelősségvállalás" – fűzte hozzá végezetül a Bankszövetség elnöke.
Szigorúbb hitelpolitika várható
A magyarországi bankoknak már most el kell kezdeni készülni arra, mi fog változni a válság hatására, hívta fel a figyelmet Balázs László, a Volksbank magyarországi elnöke. "Jelenleg úgy tűnik, hogy a világban ráébredtek: hitelre fogyasztás nem működik. A válság a mélyben paradigmaváltást is hozhat, legalábbis látszanak már erre utaló jelek" – tette hozzá.
A betétgyűjtésben élesedik a verseny, a megtakarítás kerülhet előtérbe, ez már látszik az Egyesült Államokban. Nő a kockázatkezelés jelentősége és az elvárt saját tőke aránya a hiteleknél. Az öngondoskodási programok lesznek fontosak, ezek között lesz nagy verseny. Összességében pedig szigorúbb hitelpolitika jellemezheti a következő években a bankokat – jegyezte meg a Volksbank magyarországi vezére.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
