Bár a Franklin Templeton által kezelt luxemburgi és amerikai alapokban található magyar hitelpapírok piaci értéke valóban 10,12 milliárd, de azok névértéke ennél 5 százalékkal kevesebb, összesen "csak" 9,66 milliárd dollár. Márpedig Magyarországnak ezt az összeget kell majd visszafizetnie amikor a papírok lejárnak. A közel félmilliárd dolláros különbséget kitevő két összeg közötti eltérést viszonylag könnyű megérteni. Magyarország névértéken (vagy annak közelében) bocsátotta ki az állampapírokat (a diszkont kincstárjegyeket a névérték alatt) és azt vállalta, hogy minden évben ugyanakkor, előre meghatározott kamatot fizet érte, majd a lejárat végén a névértéknek megfelelő összeget visszafizeti a kötvény tulajdonosának. Azonban az értékpapírok a kibocsátást követően önálló életet élnek és az úgynevezett másodpiacon adják-veszik őket. Az itt létrejövő tranzakciók árazásnál figyelembe vett tényezők értéke azonban az esetek többségében eltér a kibocsátáskori értéktől (például a kockázatmentes hozam, a CDS-felár, forintban denominált papírok esetén a forintárfolyam stb. percről percre változik), így az értékpapírok aktuális piaci ára is eltér a névértéktől.
A Templeton, mint befektetési alapkezelő a piaci értéket veszi figyelembe kimutatásai során, hazánk fizetési kötelezettsége szempontjából azonban a névérték és az állampapírra "írt" hozamok (kuponok) a lényeges szempontok. A két érték, vagyis a névérték és a piaci érték a kibocsátást követően tehát külön életet él, elválik egymástól, majd közeledve a lejárat időpontjához ismét "összeérnek" - feltéve, hogy az állam fizetőképességével és hajlandóságával nincs baj.
Tehát Magyarország Templeton felé fennálló adóssága 2012. december végén 9,66 milliárd dollárt tett ki, ami átszámítva 2135 milliárd forint, vagyis hozzávetőleg a magyar GDP 7,6 százaléka. Ebből 5,32 milliárdot kezeltek a luxemburgi, 4,34-t az amerikai alapok. A teljes portfólióból a forintban jegyzett állampapírok összege 5 milliárdot, a diszkont kincstárjegyek 280 milliót, míg a devizában jegyzett papírok összesen 4,36 milliárdot tettek ki. Ez utóbbiból 1,57 milliárdnyi papír volt euróban, 2,79 pedig dollárban denominálva.
Erre az állampapír-állományra évente összesen 595,6 millió dollár kamatot fizetünk ki a Templetonnak, ami forintban 131,6 milliárdot jelent. A 9,66 milliárdnyi névértékre vetítve pedig 6,16 százalék az átlaghozam. Ez pedig magasabb annál az 5,84 százalékos átlagkamatnál, amit tavaly hazánk fizetett 20 653,9 milliárdnyi teljes adóssága után. Ráadásul ebben a 6,16 százalékban a diszkont kincstárjegyeken elért hozamok nincsenek benne, hiszen ezek olyan adósságpapírok, amelyeket eleve a névérték alatt bocsátanak ki és piaci értékük a lejáratkor éri el a névértéket. A kettő közötti különbség pedig a kibocsátás időpontjában a hozam.
A Templeton alapok közül háromnak a portfóliójában van egymilliárd dollár névérték feletti magyar adósságpapír. Ebben a három alapban – az amerikai (3,83 milliárd), és a luxemburgi Global Bond Fund (2,77), valamint a luxemburgi Total Return Fund (1,99) – található a Templeton teljes magyar portfóliójának 89 százaléka. A három alapban közös - azon túl, hogy szeretik a magyar eszközöket - Michael Hasenstab személye, aki az amerikai Global Bondot egyedül, míg a két európai alapot Sonal Desai segítségével közösen kezeli. Hasenstabról keretes írásunkban olvashat, Dr. Desai-ról pedig azt érdemes tudni, hogy 6 évig dolgozott az IMF-nek, ahol a feltörekvő országokban futó IMF-programok tárgyalásában, illetve monitorozásában vett részt.
A különböző magyar értékpapírok közül egyébként a 2011. március 29-én kibocsátott dollár alapú 10 éves kötvény a Templeton alapkezelők kedvence. A 6,375 százalék kamatot fizető papírból ugyanis 1,85 milliárd névértékű papírt birtokolnak, amely a 3 milliárdos teljes kibocsátásnak közel a harmada (61,6 százalék !!). A második legkedveltebb papír érdekes módon egy forintban denominált 3 éves államkötvény - itt tehát még a forintkockázatot is futják, bár valószínűleg lefedezték magukat -, mely 2014. augusztus 22-én fog lejárni és 6,75 százalék hozamot fizet. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a 2010. január végén kibocsátott, szintén dollárban jegyzett, éves 6,25 százaléknyi hozamot fizető 10 éves állampapír került. Ez esetben a kibocsátott 2 milliárdnyi kötvény közel 50 százalékát birtokolja a Templeton. Ez a 3 papír egyébként a már sokat emlegetett 9,66 milliárdnyi adósság 41,6 százalékát teszi ki.
Egy dolgot még talán érdemes megjegyezni a Templeton alapkezelő birtokában lévő magyar kötvényekről, mégpedig átlagos lejárati idejüket. Az mfor.hu számításai szerint a névértékkel súlyozott átlagos lejárat 1778 napot, vagyis 4,87 évet tesz ki.
szp
mfor.hu
