A nyugdíjcsomag lesz a hétfői parlamenti ülésnap slágere. Ha átmegy a magánnyugdíjpénztári átlépésekről szóló javaslat és a héten Schmitt Pál köztársasági elnök is aláírja a törvényt, akkor a 3 millió pénztári tagnak másfél hónapja lesz arra, hogy döntsön, visszalép-e az állami rendszerbe.
Másfél hónapunk lehet dönteni
Orbán Viktor miniszterelnök októberben beszélt először arról, hogy az év hátralevő részére és 2011-re felfüggesztik a havi 30 milliárd forintnyi járulék átutalását a magánnyugdíjpénztáraknak. Akkor arról volt szó, hogy utólag a kormány mindenkit kárpótol majd, illetve megnyitja az utat vissza az állami rendszerbe.
A nemzetgazdasági miniszter aztán november 24-én jelentette be, hogy elkészült a kormány nyugdíjmentő csomagja, melynek értelmében aki visszalép az állami rendszerbe, az az állami rendszerbe fizeti majd a 24 százalékos munkaadói és a 10 százalékos munkavállalói járulékot. Aki kitart a magánpénztárak mellett, az viszont a 24 százalékos befizetésről lemondhat, azaz továbbra is fizetnie kell az állami kasszába, de nem kap érte cserébe semmit.
A parlament előtt fekvő törvényjavaslat létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, mely az állami rendszerbe visszalépő pénztártagok vagyonát fogja kezelni. A pénztárak ugyanis nem készpénzben tartják a nyugdíjmegtakarításokat, hanem különböző eszközökben. A szeptember végi 3047 milliárdos vagyon nagyjából fele magyar állampapírokban van, melyeket a kormány a tervek szerint azonnal bevon majd, ezzel csökkentve az államadósságot. A vagyon másik fele jórészt befektetési jegyekben és részvényekben fekszik, ezeket az Alap dobja majd piacra megfelelő ütemezésben.
Ha átnyomják, alig marad akadály
Ha a parlament hétfő este megszavazza a nyugdíjcsomagot, akkor alig marad további akadály a kormány tervei előtt. Schmitt Pál köztársasági elnöknek néhány napon belül döntenie kell arról, kihirdeti-e a jogszabályt. Utána pedig csak az Alkotmánybíróság és az esetleges európai jogorvoslat marad.
A Stabilitás Pénztárszövetség a múlt héten jelentette be, hogy sürgősségi kérelemmel fordul az Alkotmánybírósághoz, hogy a taláros testület még időben meghozza a döntését, aminek függvényében a tagok január végéig eldönthetik, maradnak-e a pénztáraknál.
Ha az alkotmánybírák korábbi döntéseiből indulunk ki, akkor Kolláth György szerint meg kell majd semmisíteni a törvényt, azonban a parlament éppen novemberben módosította az Ab jogkörét. Így a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Ab akkor semmisítheti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti. A gazdasági jellegű törvények szempontjából kulcsfontosságú tulajdonhoz való jog sérülése esetén ugyanakkor nem léphet fel az Ab. Éppen ezért kérdéses, hogy egyáltalán véleményt nyilváníthat-e a nyugdíjakkal kapcsolatban a testület.
Ha a köztársasági elnök és az Ab akadályát átviszi a tervezett törvény, akkor a nyugdíjpénztárak már csak a nemzetközi szervezetekben bízhatnak. A Stabilitás már kezdeményezte uniós ombudsman kijelölését, aki megvizsgálja a magyar kormány nyugdíjelképzeléseit, illetve jelezte, hogy az Európai Bírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.
Az említett szervezetek közül az Európai Bizottság várhatóan nem szól bele a magyar nyugdíjrendszer kérdéseibe, míg az Emberi Jogok Európai Bíróságán öt-hat évig is eltarthat, mire végigmegy az eljárás.
25 ezer nő bonthat pezsgőt
Egy másik nyugdíjtárgyú javaslatról is szavaz hétfőn az Országgyűlés: a kormány tervei szerint a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek majd, ha sikerül elfogadni a törvényt. A Költségvetési tanács becslése szerint 2011-ben 9100 nő veheti igénybe a korkedvezmények nyugdíj lehetőségét, ez a szám 2014-ig fokozatosan emelkedik 23 700-ra.
Az előrejelzés szerint 2011-ben 11 milliárddal többet kell majd nyugdíjra fordítani, ha elfogadják a képviselők a törvényt, a közvetett hatások pedig további 0,6 milliárdot tesznek majd ki. Az összes hatás 2012-ben 22 milliárdra, 2013-ban pedig 36,1 milliárdra emelkedik. 2014-ben a becslés szerint már 39,7 milliárd forintos negatív hatása lesz a költségvetésre annak, ha a nők 40 év munka után nyugdíjba mehetnek.
"Az intézkedés megváltoztatja a gazdaságilag aktívak számát; csökkenti a munka kínálatát. A munkakínálat csökkenése azonban nem egy az egyben jelent foglalkoztatottság csökkenést, hiszen a munkapiacról kilépő nőket részben helyettesítik a munkanélküliek, részben pedig lehetőség van a nyugdíjba vonultak nyugdíj melletti foglalkoztatására" - hangsúlyozza az elemzés. A KT modellszámításai szerint az aktivitás csökkenésének mintegy 2/5-e jelent tényleges foglalkoztatottság csökkenést az első évben.
Beke Károly
mfor.hu
