A végleges adatok szerint áprilisban 48,9 pontra csökkent a kínai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) a márciusi 49,6 pontról. Ennél alacsonyabb szintet utoljára tavaly áprilisban mértek, akkor 48,1 ponton állt a mutató.
A végleges adat gyengébb lett az előzetes adatok alapján számított 49,2 pontnál.
Februárban 50,7, januárban 49,7, decemberben pedig 49,6 pontot mértek, azt megelőzően júniusig folyamatosan a növekedést és a visszaesést egymástól elválasztó 50 pontos küszöb felett állt a mutató értéke.
Az HSBC a kis- és középvállalatok teljesítményét méri.
Az új megrendelések egyéves mélységbe - a márciusi 49,8 pontról 48,7 pontra - süllyedtek, ami a belső kereslet további gyengülését vetíti előre. A kibocsátási és ráfordítási árak - immár kilencedik hónapja tartó - csökkenése a márciusi mérsékelt tempó után gyorsult, ami a deflációs nyomás erősödését jelzi. A foglalkoztatottság a 18. egymást követő hónapban csökkent a feldolgozóiparban, ami rossz előjel a kínai gazdaság számára.
A nyomott ingatlanpiaccal, az ipari többletkapacitásokkal és a helyi önkormányzatok súlyos eladósodottságával küzdő kínai gazdaság tavaly 7,4 százalékkal, az utóbbi 24 év legalacsonyabb ütemében bővült. Az elemzők többsége arra számít, hogy a növekedés idén 7 százalékra lassul még akkor is, ha a hatóságok további gazdaságösztönző intézkedéseket tesznek.
"A BMI-adat azt mutatja, hogy további gazdaságösztönző intézkedésekre lehet szükség ahhoz, hogy a gazdasági növekedés üteme ne csökkenjen 7 százalék alá" - mutatott rá Annabel Fiddes, a Markit gazdaságkutató közgazdásza.
Gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtva Kína vezetői most azt hirdetik, nem baj, ha lassul a gazdasági növekedés, amíg a munkaerőpiac ellenálló marad, azaz munkát tudnak biztosítani a lakosságnak. A kormány által egész éves célnak kitűzött 7 százalékos gazdasági növekedést széles körben úgy tekintik, mint a foglalkoztatás stabilitását biztosító szintet.
MTI
