Az MNB legfrissebb mérlegéből kiolvasható 11 éves rekord alapvetően három okra vezethető vissza, a következményét pedig két szélsőséges forgatókönyv közötti mezsgyében tapasztalhatjuk majd meg.
Az egyik ok a felfutó GDP, azon belül is a lakossági fogyasztás emelkedése lehet, hiszen elsősorban a háztartásokra jellemző, hogy készpénzzel fizetnek. A növekvő fogyasztáshoz, a többlet vásárlásokhoz ugyanis több készpénzre van szüksége a lakosságnak. Ha több zsemlét veszünk, mint korábban, akkor értelemszerűen ahhoz több készpénzre lesz szükségünk.
Sajnos a legfrissebb, harmadik negyedéves részletes GDP-számok ezt az okfejtést kevésbé támasztják alá, hiszen a háztartások fogyasztási kiadása mindössze 0,1 százalékkal nőtt, tehát nem a több "zsemlevásárlás" miatt van szükségünk több készpénzre. Persze a negyedik negyedéves adatokat még nem ismerjük, és könnyen lehet egy erősebb megugrás a lakossági fogyasztásban, de ilyen mértékű reál pénzmennyiség növekedést valószínűleg az sem indokolna.
A másik, nyomosabb ok az lehet, hogy az alacsony kamatok, illetve az augusztus elsejétől bevezetett egészségügyi hozzájárulás a kamatjövedelmekre jelentős mértékű megtakarítás kiáramlást indított el a kereskedelmi bankokból. Ezek a forintok egyelőre "nem találták meg a helyüket” pénzügyi megtakarítási konstrukciók (pl. állampapírok, befektetési jegyek), illetve reáleszközök (pl. ingatlan) formájában, így egyelőre otthon, a párnacihában várnak "jobb" sorsukra.
Ilyesmire, vagyis amikor a készpénzállomány ennyire megnőtt és a fogyasztásban nem csapódott le 2005-2007-ben, illetve 2011 végén, 2012 elején láthattunk példát. Előbbit a devizahitelek beáramlása fűtötte, és jelentős mértékben a lakossági beruházásokat (ingatlanvásárlások), illetve tartós fogyasztási cikkek vásárlását finanszírozta.
Utóbbinak a forrása pedig a reálnyugdíjpénzek kifizetése, illetve az a bizalmi válság volt, melynek során a bankadók, végtörlesztések miatt sokan kivették megtakarításaikat a kereskedelmi bankokból. Ez tehát inkább magyarázza a magasabb készpénzállományt, mint a lakossági fogyasztás masszív felfutása.
A harmadik indok pedig a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP), melynek első, nyári fázisa keretében 701 milliárdnyi hitelt folyósítottak a pénzintézetek, melyből 290 milliárd volt az új hitel. Ennek pedig nincs jegybanki "fedezete", a hitelprogramnak ez a része kvázi pénznyomtatásnak felel meg. Persze az is igaz, hogy ez az összeg nem csak a készpénzállományt emeli, hanem a jegybanki kéthetes kötvényállomány szintjét is. Így nem csoda, hogy ez utóbbi egyre messzebb kerül attól a 3600 milliárdos célértéktől, amit a jegybanki vezetők még tavasszal fogalmaztak meg az NHP részeként.
Lehetséges sarkos következmények
A készpénzállomány ilyen mértékű növekedése pedig nagyon leegyszerűsítve két sarkos következménnyel járhat. (Csak a készpénzállomány változását vesszük figyelembe, az egyéb pénzformákat nem.) Az állomány felfutása egy robosztusabb GDP-növekedési időszakot vetít előre, vagy egy jelentősebb mértékű inflációs időszakot. Zsemlés hasonlatunkkal, a 100 forint helyett nálunk lévő 120 forintból (17,7 százalék felkerekítve) több zsemlét veszünk 20 százalékkal, vagy ugyanannyi zsemlét veszünk, de 20 százalékkal drágábban.
Esetleg még előfordulhat, hogy a 20 forintnyi növekményt euróra váltjuk, vagyis a lépéssel gyengítjük a forint árfolyamát. Ami persze előbb-utóbb szintén inflációt eredményez.
mfor.hu
