Májusban az államháztartás központi alrendszere 131,7 milliárd forintos többletet ért el, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az alrendszeren belül mind a központi költségvetést, mind az elkülönített állami pénzalapokat, mind a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait is pozitív egyenleg jellemezte.
Az idei év első öt hónapjának hiánya így mindössze 13,2 milliárd forint volt, ami szinte nullszaldót jelent. Ez a több, mint másfél évtizede nem látott mínusz a központi költségvetés 98,9 milliárd forintos deficitjének, a a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 48,9 milliárd forintos, és az elkülönített állami pénzalapok 36,8 milliárd forintos szufficitjének köszönhető.
Egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének január-májusi halmozott hiánya ennél közel 500 milliárd forinttal volt magasabb. A az NGM szerint az első öthavi egyenleg idei kedvezőbb alakulása a tavalyi évhez képest alacsonyabb összegben felmerülő – jellemzően az uniós kifizetésekhez kapcsolódó – kiadásokra, illetve a főbb adónemek (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) magasabb bevételeire vezethető vissza.
A kedvező gazdasági környezetnek, valamint a dinamikusan bővülő foglalkoztatásnak köszönhetően folyamatosan emelkednek a költségvetés bevételei, a feketegazdaság ellen megtett lépések (pl. EKÁER, online pénztárgépek) pedig az adófizetési morál javulását eredményezik. Emellett a növekedési adóhitel konstrukciója ugyancsak hozzájárul az idei magasabb társasági adóbevételekhez (lásd a GE adófizetését).
Ha a kiadásokat nézzük, akkor az előző év azonos időszakához képest az uniós programok kiadásai mérsékeltebben alakulnak, ami a 2007-2013-as ciklus operatív programjainak zárásával, illetve az új, 2014-2020-as időszak kifizetéseinek későbbi felfutásával magyarázható.
Az NGM szerint az év eddig eltelt időszakának folyamatai tükrében kijelenthető, hogy a GDP 2 százalékában meghatározott hiánycél továbbra is reális és teljesíthető. Ez valószínűleg így is van, hiszen a magyar büdzsé alapvetően fejnehéz, tehát a kiadások arányaiban tekintve inkább az év első felében jelentkeznek, míg a bevételek az év második felében folynak be.
mfor.hu
