4,3 százalékos többlet volt a büdzsében
Azt már péntek óta tudjuk, hogy 2011-ben az uniós módszertan szerint számolva 4,3 százalékos többlet volt a költségvetésben, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már a hétvége előtt elküldte a győzelmi jelentést. Az igazán érdekes adatok azonban hétfőn jelentek meg, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a KSH is közölte a maga számait a költségvetést illetően. A fő számban nem láthattunk nagy meglepetést, furcsa is lett volna, ha valamelyik szervezet nem 4,3 százalékos szufficitet hozott volna ki 2011-re.
A jegybank adatai azonban rávilágítanak arra is, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása önmagában a GDP 9,5 százalékának megfelelő tőketranszfert jelentett a lakosságtól a központi költségvetéshez, enélkül tehát 5,2 százalékos deficitet mutatott volna a tavalyi egyenleg. Ez pedig 2006 óta a legrosszabb adat lett volna. Így pedig már nem olyan rózsás a kép, hiszen a nyugdíjpénztári vagyon egyszeri tétel, az idén már nem számolhatunk hatásaival.
A KSH statisztikája szerint a magánnyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadásával együtt a kormányzati szektor bevétele 14 883 milliárd, kiadása 13 703 milliárd forint volt. Szintén rontja az összképet, hogy a negyedik negyedéves hiány 461 milliárd forint volt, ami egyrészt 253 milliárddal magasabb volt a 2010-es értéknél, másrészt pedig a negyedéves GDP 6,1 százaléka volt. Persze itt a kormány is hivatkozhat egyszeri tételekre, hiszen a megyei önkormányzatok adósságának konszolidálása, a MÁV részleges szanálása és az MFB feltőkésítése mind erre az időszakra estek.
A gyenge forint miatt alig sikerült eltüntetni némi adósságot
Az MNB hétfőn közzétett adatai az államadósság alakulására is kitérnek, a jegybank számításai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága 2011 végén 22 692 milliárd forint volt, ami a GDP 80,6 százalékának felelt meg. Vagyis a 2010-es 81,4 százalékról még a lélektani 80 százalékos határ alá sem sikerült leszorítani az eladósodottsági mutatónkat az "adósságcsökkentés évében".
Összegét tekintve 2011-ben 915 milliárd forinttal nőtt az államháztartás adóssága, így lett a 2010-es 21 777 milliárd forintból 22 692 milliárd. Év közben még csökkenésnek örülhettünk, hiszen tavasszal, amikor bevonták a nyugdíjpénztári portfólióban lévő kötvényeket, akkor hirtelen több mint 1000 milliárd forinttal csökkent az adósságunk, a mélypont a második negyedéves 21 309 milliárd volt. Onnan azonban a nyár végétől folyamatosan gyengülő forint miatt emelkedett az adósság.
A negyedik negyedévben 266 milliárd forinttal csökkent az adósságunk a szeptember végi 22 958 milliárdról, ami annak volt köszönhető, hogy az Európai Bizottságnak törlesztettünk kétmilliárd eurót a 2008-ban felvett hitelcsomag részleteként, miközben erre fedezetként már tavasszal kibocsátottunk devizakötvényeket.
Költségvetési szempontból 350 milliárdot buktunk az egykulcsos adón
A KSH a kormányzati szektor részletes bevételi és kiadási adatairól is közölt kimutatást, melyből kiderült, hogy összességében 140,4 milliárd forinttal emelkedett tavaly a termelési- és importadók összege 2010-hez képest, így ez 4662 milliárd forintot tett ki. Ezen belül az áfabevételek 54,3 milliárd forintos emelkedés után 2347 milliárd forintot tettek ki éves szinten.
Jelentősen csökkent ugyanakkor a jövedelemadók összege, az 1791,6 milliárd forintos 2011-es bevétel 346,3 milliárd forinttal maradt el az előző évitől. Ez jórészt az egykulcsos személyi jövedelemadó tavalyi bevezetésének volt köszönhető, mely jelentős összeget hagyott a háztartások zsebében.
A társadalombiztosítási hozzájárulások összege tavaly 3644,9 milliárd forintot tett ki az államkasszában, ami 422,7 milliárddal volt magasabb a 2010-esnél, míg az egyéb bevételek a magánnyugdíjpénztári portfólió átadásának köszönhetően 2059 milliárd forintról 4637,4 milliárdra emelkedtek egy év alatt.
A kiadásokon belül szintén az egyéb kiadások emelkedtek a legnagyobb mértékben, a 2010-es 1980,2 milliárd forint után tavaly 2446,2 milliárdot tettek ki. Ez főleg a MÁV-adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, illetve a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében - állapítja meg a KSH.
A gyenge forint miatt számottevően emelkedtek a kamatkiadások, melyek tavaly összesen 1169,5 milliárd forintot tettek ki az előző évi 1111,4 milliárd után. Pénzbeli társadalmi juttatásokra 76,8 milliárd forinttal költött többet a költségvetés, mint 2010-ben, az állami beruházások összege viszont 81,1 milliárd forinttal csökkent.
Beke Károly
mfor.hu
