Az augusztus elsejével záródó héten 24 844,7 milliárd forint volt a központi költségvetés nem konszolidált bruttó adóssága az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előzetes adatai szerint. Ez egy hét alatt 103,7 milliárd forintos mérséklődést jelent, és örömteli (is lehet), hogy utoljára ilyen mértékben május elején csökkent a központi adósság. Az akkori és a mostani eset abban egyezik, hogy mindkét alkalommal egy-egy devizakötvény-lejárat határozta meg alapvetően az adósság alakulásának irányát.
Most 308 milliárd forintot fizettünk ki a lejáró eurókötvényre, adósságunk viszont ennek mindössze harmadával mérséklődött. Ráadásul ha hozzávesszük, hogy múlt héten 80 milliárd forint értékben 3 hónapos diszkont kincstárjegyünk is lejárt (július 30-án), plusz az átvállalt önkormányzati adósságból 107 milliárdot kifizettünk (július 31-én), akkor még nagyobb mérséklődésnek kellett volna bekövetkeznie egy hét alatt.
A lejáratokkal szemben a múlt héten 133 milliárd forint értékben bocsátott ki adósságpapírokat az ÁKK az aukciókon vagy azok nem kompetitív szakaszában.
Ha tehát mindezeket összevetjük, akkor az adósságunk a múlt héten a tényleges 103 milliárd helyett 362 milliárddal kellett volna, hogy csökkenjen. Ez pedig felveti a kérdést: hova lett 259 milliárd forint?
Fillérpontossággal megtalálni ugyan nem tudjuk, de az biztos, hogy majdnem a 70 százalékát magyarázza a forint múlt heti gyengülése. Míg ugyanis 308,35 forintot kellett adni egy euróért még július 25-én, addig múlt héten pénteken már 314,07 forinton zárt az árfolyam. Ez pedig 1,855 százalékos gyengülést jelent. Mivel a devizaadósság nagyságára csak havi adatok állnak rendelkezésünkre, a június végi állapotból indulunk ki, melyet a hetedik havi eurókötvény-törlesztéssel korrigáltunk. Tehát minden egyéb változatlansága mellett 180,65 milliárd forintos devizaadósság-növekedést írhatunk csak a múlt heti forintgyengülés számlájára.
Így marad 78,2 milliárd forint, amit valószínűleg a központi adósság egyéb sorainak változásával/növekedésével magyarázhatunk: a lakossági állampapírok értékesítésével, illetve az EIB-hitelek felvétel.
(Arra ugyanakkor mindenképp ki kell térnünk, hogy a képet árnyalja a lejáratok és törlesztések elszámolásának időpontja; az ugyanis könnyen elcsúszhat és úgy már a lejáratot/fizetést követő hét statisztikájába kerül be.)
Bár heti szinten egyébként csökkent az adósság - igaz, nem úgy, mint számíthattunk volna rá -, havi összevetésben még mindig a növekvő trend az, ami meghatározó. A központi tartozásállomány ugyanis 145,4 milliárd forinttal növekedett, bár augusztus elsejei állapotot vetünk össze június végivel. Ez ebben az esetben ugyanis figyelmen kívül is hagyható. Ahhoz ugyanis, hogy a július 31-i záróállomány csökkenést mutasson, egyetlen nap alatt kellett volna 145,4 milliárddal megugrania, amire jelen helyzetben szinte semmi esély nem mutatkozik.
Székely Sarolta
mfor.hu
