A vezető európai lapok online kiadásainak többsége szerdán már címlapon hozta a görög válság újabb állomását: a Financial Times Deutschland főcíme szerint Görögország a piacokon a klinikai halál állapotában van, a Spiegel szerint a közgazdászok már lemondtak a dél-európai országról, a BBC pedig az európai tőzsdék zuhanásáról közöl elemzést.
Fel kell készülni a csődre
Az újságok szerint nemzetközi elemzők körében egyre inkább uralkodóvá kezd válni a vélemény: az Európai Uniónak fel kell készülnie arra, hogy Görögország nem fogja tudni visszafizetni adósságait, és csődöt jelent. Erre utal a Standard & Poor's bejelentése is: a hitelminősítő intézet tegnap agresszív mértékben, egyszerre több fokozattal a befektetői kategória alá, vagyis spekulatív ("bóvli") szintre rontotta az euróövezeti ország adósbesorolását.
A görög államadósság-törlesztési leállás ellen köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása szerdán meredeken tovább emelkedett, és soha nem látott szinteket ért el Londonban , és a romló piaci hangulat magával húzta a többi euróövezeti, illetve a kelet-európai, köztük a magyar CDS-díjszabást is.
A Spiegel által idézett elemzők szerint a piacok gyakorlatilag lemondtak Görögországról, mint ahogy ezt az amerikai, az ázsiai és az európai tőzsdék lejtmenete is jelzi. Párizs és Frankfurt mintegy kettő, a spanyol tőzsde több mint három, a portugál pedig több mint négy százalékot esett szerda délelőtt, miközben az euró is éves mélypontra gyengült a dollárral szemben.
45 helyett 120 milliárdos segély kell?
A baj nagyságát jelzi, hogy szerdán Berlinben tanácskozik Angela Merkel német kancellár, Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. A vezetők egy nappal a görög és a portugál szuverén adósbesorolás rontását követően bíztató jelzésekkel kívánnak szolgálni a pénzügyi krízis elharapódzásától tartó piacoknak. Fennáll ugyanis a veszély, hogy a görög törlesztési válság átterjedhet más, magas költségvetési deficittel küzdő államokra, Portugáliára, Spanyolországra, Írországra és Olaszországra is.
Dominique Srauss-Kahn szerda délután rövid sajtónyilatkozatot tett, amiben kijelentette: a súlyos adósságproblémával küszködő és rövidesen fizetésképtelenné váló Görögország mielőbbi pénzügyi megsegítésére van szükség. Egyelőre nem erősítette meg azt az értesülést, amely szerint a tervezettnél lényegesen nagyobb, három évre szóló, mintegy 100-120 milliárd eurót kitevő segélyről lenne szó.
Mint ismert, Görögország eredetileg 45 milliárd eurós segélyért folyamodott az EU-hoz és az IMF-hez. A eredeti tervek alapján az EU 30 milliárd, az IMF 15 milliárd eurót adna a görögöknek. A Financial Times értesülése szerint ezt az IMF további tízmilliárd euróval toldaná meg, mivel attól tart, hogy 45 milliárd euró nem lesz elegendő a görög adósságválság elszabadulásának megakadályozására.
A segély aktiválását egy közelgő törlesztési határidő ellenére is az akadályozza, hogy Németország szigorú feltételekhez köti annak kifizetését. A Spiegel által idézett elemzők szerint teljesen érthető, hogy a német kormány ezt teszi, és egyelőre kivár a pénzügyi mentőövvel. Ha ugyanis már átutalta volna a pénzt, nem lenne eszköz a kezében, amivel nyomás gyakorolhatna a görögökre.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Handelsblatt lapnak adott interjúban annyit mondott, hogy Németország az elmúlt napokban tanúsított ellenállása és retorikája ellenére is elkötelezte magát Görögország megsegítése mellett.
Estére tisztább lehet a kép
Hogy mindez pontosan mit jelent, az még a mai nap kiderülhet: Merkel, az EKB, az IMF, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezetői ugyanis este fél héttől sajtótájékoztató tartanak a Görögországnak nyújtandó mentőcsomagról.
A görög adósságválság fejleményei miat egyébként euróövezeti válságcsúcsot is összehívnak, várhatóan május 10-re.
Menedzsment Fórum
