4p

A műszaki hiányosságok, finanszírozási gondok és üzemeltetési kockázatok miatt valamennyi PPP típusú - a köz-és magánszféra együttműködésében megvalósult - sportberuházás felülvizsgálatát elvégzi a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - jelentette be a tárca kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára szerdán Iváncsán.

Az oktatás, a kultúra és a sport területén országosan mintegy 100 PPP-típusú beruházás valósult meg, abból 34 szolgál sport célokat. Az utóbbiak felénél már elvégezték a teljes körű műszaki, jogi és pénzügyi, valamint az üzemeltetésre vonatkozó felülvizsgálatot, kizárólag az önkormányzatok érdekében eljárva - mondta a PPP konstrukcióban épített kistérségi tanuszoda előtt tartott sajtótájékoztatón Hegmanné Nemes Sára.

Tájékoztatása szerint a vizsgálatokra egyrészt azért van szükség, mert az ilyen típusú beruházásokat az állam részéről eddig nem ellenőrizték, a monitoring teljes hiánya jellemző rájuk, másrészt mert a korábbi kormányzat bátorítására több esetben átgondolatlanul megvalósított projektek komoly pénzügyi nehézségeket okoznak az érintett önkormányzatoknak.

A cél az, hogy finanszírozási gondok miatt egyetlen PPP- beruházásban elkészült sportlétesítményt se zárjanak be, de azt az elszámoltatás során megvizsgálják, hogy a túlzott, az állam és az érintett önkormányzatok számára előnytelen szerződésekért ki a felelős. Ugyanakkor az érdekelt településekkel közösen megkeresik a kialakult helyzetre a megoldási lehetőségeket is - mondta.

Az Iváncsán 2008-ban megvalósított kistérségi tanuszoda műszaki, jogi, pénzügyi és üzemetetési felülvizsgálatát követő sajtótájékoztatón Hegmanné Nemes Sára elmondta: az uszodával kapcsolatban a kistérség nyolc önkormányzata közül három perben áll a gesztori szerepet betöltő iváncsai önkormányzattal.

Perkáta, Pusztaszabolcs és Beloiannisz nem írta alá az uszoda használatára, illetve működtetésére Iváncsa által kezdeményezett szerződést, mivel - mint azt Somogyi Balázs (Fidesz) Perkáta polgármestere elmondta - 2005-ban csak elvi nyilatkozatot adtak a tanuszoda megépítésének támogatására, annak feltételeit azonban nem ismerhették meg.

Tájékoztatása szerint 2008-ban az uszoda felépülése után került csak sor az önkormányzatokkal való tárgyalásra. A perkátai önkormányzat nem tudta elfogadni, hogy míg számítása szerint 2005-ben 2,7 millió forint hozzájárulást kellett volna fizetnie, 2008-ban az összeg megháromszorozódott, 8,9 millió forintra nőtt.

Az önkormányzat "sosem mondta, hogy nem venne részt a projektben, mindig hangsúlyozta az együttműködési szándékát, de a költségnövekedést nem tudta elfogadni, ezért nem írta alá a szerződést". Az iváncsai önkormányzat ennek bírósági kikényszerítésére tavaly pert indított a három település ellen - mondta el Perkáta polgármestere.

Rédli László, Iváncsa fideszes polgármesterjelöltje a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy pereskedés helyett együttműködésre van szükség, s a kistérség kormánypárti polgármesterjelöltjeivel közösen megoldást keresnek a helyzetre. Az uszodát tovább szeretnék működtetni, peren kívüli megállapodásra törekednek, s a költségek csökkentésére energiaracionalizálást akarnak  megvalósítani.

A megoldás keresésében segítségükre van L. Simon László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, aki szerint felelőtlen volt az a magatartás, amely szerint Iváncsa anélkül, hogy az érdekelt önkormányzatokkal előzetesen megkötötte volna a szerződést, belevágott a beruházásba.

A tanuszoda építése mintegy 540 millió forintba került.

A sajtótájékoztatót követően Molnár Tibor (FETE) Iváncsa hivatalban levő polgármestere közleményt nyújtott át az újságíróknak, amelyben azt hangsúlyozta, hogy Perkáta, Pusztaszabolcs és Beloiannisz korábbi ígérete ellenére nem vesz részt a tanuszoda működtetésében.

Iváncsa önkormányzata "nyíltan és tisztán vállalja a beruházás előkészületeinek, megvalósításának valamennyi mozzanatát, mert minden jogszerű és törvényes volt." Visszautasít minden olyan vádaskodást, amely törvénytelenséget sejtet, a közvéleményt félretájékoztatja és magát az egész ügyet a politika zászlajára tűzi, mint alantas kampányügyet.

A sport XXI. Létesítményfejlesztési Program elindításáról 2004. júniusában döntött az akkori kormány. A program keretében 145 tornaterem, 66 tanuszoda és 10 megyei sportcsarnok épülhetett volna. Központi támogatást csak PPP-s megoldás esetén adott a költségvetés, s finanszírozási konstrukciót sem a viszonylag kis projektméret, sem a rövid futamidő nem indokolta megfelelően.

Az önkormányzatok a forrásszerzés érdekében vállalták a számukra gazdaságtalan megoldást, pedig egy részük már a pályázat idején is működési forráshiányos volt.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!