Fazakas Szabolcs, a jelentést ismertető számvevőszéki tag ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a három ország "vállalt kötelezettségének megfelelően bezárta a reaktorokat", és a leszerelés terén is jelentős eredményeket ért el.
Az EU számvevői elsősorban a nyolc szóban forgó - úgynevezett nem korszerűsíthető, szovjet típusú - reaktor bezárásához nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás szabályosságát vizsgálta.
A bolgár kozloduji atomerőmű négy, a litván ignalinai két, valamint a cseh bohunicei két rektoráról van szó, amelyek leszereléséhez - hangsúlyozta Fazakas Szabolcs - az EU mindenekelőtt szolidaritási megfontolásokból nyújtott anyagi támogatást, az 1999–2013-as időszakban összesen 2,85 milliárd eurónyit, hogy segítsen a nukleáris biztonság növelésében, valamint "a rendkívüli társadalmi, gazdasági és pénzügyi terhek" enyhítésében.
A jelentés egyebek között megállapította, hogy a leszerelési tevékenységek meghatározása még jelenleg is tart, és a teljes költségbecslés az eredeti 4 milliárd euróhoz képest immár 5,3 milliárd euró. A számvevők szerint "egyes jelentős infrastrukturális projektek késésben vannak és túllépik a költségvetést", a költségbecslések pedig nem teljes körűek (mivel ahhoz nem állnak rendelkezésre egyes, a radioaktív hulladékkal, illetve a kezelésükhöz szükséges létesítményekkel és technológiákkal kapcsolatos információk). Az atomreaktorok előrehozott bezárásából adódó következmények enyhítéséhez a tevékenységek széles körét finanszírozták, az azonban, hogy ez milyen mértékű enyhítést eredményezett, nem ismert.
A luxemburgi székhelyű számvevői testület azt is kifogásolta, hogy nem készült átfogó igényfelmérés, és "nem került sor prioritások felállítására, sem konkrét célok kijelölésére", miközben a felelősségi körök sem kellően összpontosítottak.
Az uniós (bizottsági) felügyelet a jelentés szerint a költségvetés végrehajtására és a projektek megvalósítására összpontosított ahelyett, hogy egészében véve vizsgálta volna a programok célkitűzéseinek elérését.
Szabálytalan felhasználást mindazonáltal a számvevőszék nem azonosított.
A számvevőszék ajánlásokat tett a további munkára nézve, egyebek között azt javasolva, hogy az Európai Bizottság készítsen részletes igényfelmérést, feltüntetve a még hátralévő feladatokat is, valamint általános finanszírozási tervet.
Azt is kérik, hogy az uniós végrehajtó testület határozzon meg olyan teljesítménymutatókat, amelyek alakulását a későbbiekben szükség szerint nyomon lehet követni, illetve amelyekről be lehet számolni. A 2013 utáni pénzügyi támogatás meghatározásához pedig fontosnak tartják, hogy "mérjék fel annak uniós értéknövelő hatását, és határozzák meg azt is, hogy mely konkrét tevékenységek finanszírozandók az uniós költségvetésből – az egyéb finanszírozási források (például strukturális alapok) figyelembevételével".
Brüsszeli sajtótájékoztatóján Fazakas Szabolcs azt is elmondta, hogy a szóban forgó jelentés ajánlásai semmilyen összefüggésben nincsenek a jelenleg működő uniós atomerőművek állapotfelmérésével vagy azokkal a nemzeti tervekkel, amelyek egyes reaktorok bezárására vonatkoznak.
MTI
