Nem leszünk többé pornónagyhatalom
L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő nyújtotta be azt a módosító indítványt a 2012-es adótörvényekhez, melynek értelmében megszületne a kulturális adó, melyet pornográf tartalmakra vetnének ki. Emellett a filmvetítésre is vonatkozna az új adó, vagyis a mozikat is sújtaná, igaz kevésbé, mint a pornográf termékeket és szolgáltatásokat.
A módosító javaslat szerint a kulturális adó alapja az adott tevékenységen elszámolt árbevétel lenne, mértéke pedig alapesetben 25 százalék, nem pornográf filmek vetítésekor pedig 3 százalék. Az adót önadózással kellene megállapítani, illetve az adóalanynak olyan nyilvántartást kellene vezetni, amelyből a kulturális adó alapjának, mértékének számítása egyértelműen megállapítható.
Az adót főszabály szerint az áfával egyidőben kellene befizetni, az áfabevallásra nem kötelezett adóalany pedig évente egyszer, az adóévet követő év február 25-ig kellene, hogy fizessen. "A kulturális adóból származó bevétel a Nemzeti Kulturális Alap bevételét képezi" - olvasható a módosító javaslatban. A javaslat mellékletében részletes felsorolás található arról, mely termékekre és szolgáltatásokra vonatkozna az új adónem
"A javaslat nem újkeletű, tekintve, hogy 2009 végéig – többek között – ezen termékek értékesítését kulturális járulékfizetési kötelezettség terhelte" - olvasható az indoklásban.
Jöhet a lekvár- és szörpadó
A népegészségügyi termékadó eddig a köznyelvben csak chipsadó néven szerepelt, mostantól azonban ha elfogadják a benyújtott módosítókat, akkor legalább ekkora jogalapja lesz a lekvár- vagy a szörpadó kifejezésnek. Szintén tegnap nyújtotta be ugyanis Font Sándor fideszes képviselő azt a javaslatot, mely szerint az alacsony gyümölcstartalmú lekvárfélékre, a sűrítmények, koncentrátumok és szörpök esetében pedig indokolt lenne az adó emelése, hiszen azokat higítva fogyasztják - olvasható az indoklásban.
A konkrét javaslat értelmében a sűrítmény, koncentrátum és szörp adója 200 forint lenne literenként, míg a gyümölcslekvárokra kilogrammonként 500 forint adót vetnének ki, ha a parlament is elfogadja a módosítást. Szintén Font Sándortól származik az a módosító javaslat, melynek értelmében a népegészségügyi termékadóból származó bevétel 95 százaléka az Egészségbiztosítási Alapot, 5 százaléka pedig a központi költségvetést gazdagítaná. "A népegészségügyi termékadó kivetésének alapvető célja a lakosság egészségesebb táplálkozásának ösztönzése. Ennek magában kell hordoznia a fogyasztók szemléletének formálását is, amely nélkül az adó pusztán elvonásnak minősül" - érvel a képviselő.
Koszorús László kormánypárti képviselő nevéhez is több módosító javaslat fűződik: egyrészt az eredeti 5 ezerről 7 ezer forintra emelné az adómentes béren kívüli juttatások között a melegétel-utalvány összeghatárát, másrészt pedig megszüntetné az egyszerűsített vállalkozói adót (eva). Ezzel nagyjából egyidőben Seszták Miklós, a KDNP képviselője arra nézve nyújtott be javaslatot, hogy az eva mértékét 30-ról 35 százalékra emeljék. Vagyis egyelőre annyi látszik, hogy még a kormánykoalíción belül sincs egyetértés az adó sorsáról. Korábban egyébként pletykaszinten már felvetődött az eva megszüntetése, de a kormány eddig rendre cáfolta, hogy ilyen tervei lennének.
Rogán sem tétlenkedett tegnap
Rogán Antal nyújtotta be azt a javaslatot, mely megalkotná a szociális hozzájárulási adót, mely a bruttó bér 27 százalékát tenné ki. A javaslat az átmeneti rendelkezések között közli: az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíjhozzájárulás helyett az új adót kell érteni. Ezeknek a járulékoknak a mértéke pontosan 27 százalék, így az élőmunka adóterhelése változatlan maradna.
A képviselő az új adóra tett javaslata előtt a társadalombiztosítási törvényhez tett kiegészítést, amely arra irányul, hogy törvénnyel a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető, olyan fizetési kötelezettség is megállapítható legyen, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet. Vagyis személyes szolgáltatás - mint ellentétel - nélkül is szedhet adót az állam.
Ez több dologra is utalhat: egyrészt elképzelhető, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál maradt százezer ember állami nyugdíjhoz való jogát venné el az új javaslat, ezzel a módszerrel ki lehetne húzni az ő érvelésük méregfogát. Ugyanezen az elven azonban ha elfogadják Rogán javaslatát, akkor a kormány bármikor kimondhatja, hogy nem ingyenes például az egészségügyi szolgáltatás, bizonyos ellátásokért fizetni kell.
Rogán Antal egyébként igencsak aktív volt tegnap: Seszták Miklóssal közösen nyújtottak be egy módosító javaslatot arra vonatkozóan, hogy csökkentsék a regisztrációs adó mértékét, míg önálló indítványában a gépjárműszerzési illeték mérséklése mellett érvel. Szintén az ötödik kerületi polgármester nevéhez fűződik az a javaslat, mely a munkaadókat arra ösztönözné, hogy kamatmentes forinthitelt nyújtsanak dolgozóiknak végtörlesztés céljára. Ha elfogadják Rogán javaslatát, akkor az ilyen hitelek esetében nem kell a kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani, vagyis a gyakorlatban adómentesen lehet nyújtani ilyen munkaadói hiteleket.
Öt fővárosi polgármester, többek között Rogán Antal kivetné a közösségi közlekedési adót is, mely Budapesten és agglomerációjában az általános helyi iparűzési adókulcs fele, 1 százalék, míg vidéken 0,5 százalék lenne. Levonhatók lennének azok a kiadások, amelyeket a munkavállalók helyi közlekedési bérletére fordítottak a közlekedési adó fizetésére kötelezettek. Az adó a központi költségvetés bevétele lenne, az ebből származó forrásokat csak közösségi közlekedésre lehetne fordítani. A tervek szerint ebből az adónemből 78 milliárd forint bevétel származna, azonban a javaslat gyakorlatilag 50 százalékkal emelné a cégek iparűzési adóját.
Beke Károly
mfor.hu
