Az üzleti környezeti index értéke a megelőző két negyedévben is csökkent, alakulása tükrözi mind a hazai környezet változásának, mind pedig a nemzetközi hitelválság első hullámának a következményeit.
Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül kettő romlást, kettő pedig javulást jelzett a harmadik negyedévben. Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának a gazdálkodást befolyásoló negatív hatása a harmadik negyedévben a korábbihoz képest csökkent, a nemzetközi fejlemények hatása erősebbnek bizonyult.
Az üzleti környezet bizonytalanságát a korábbiaknál gyakrabban említették a felmérésben résztvevő vállalkozások, ez a részmutató történelmi magasságot ért el a harmadik negyedévben, ami azt jelzi, hogy a hitelválság tovább növelte a bizonytalanságot.
A magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai a harmadik negyedévben is tovább nőttek, hasonlóan az előző két negyedévhez. A GKI megállapítása szerint ez is részben a hitelválság hatása. Megjegyzik, hogy a visegrádi országok közül ez a mutató Magyarországon messze a legmagasabb, ami a kedvezőtlen külső megítélésünkből adódik.
Az üzleti infrastruktúra változásának jellemzésére alkalmazott új gépkocsi-eladás 2005 közepe óta csökkenő trendet követ. Az idei év harmadik negyedéve viszont hosszú ideje az első olyan periódus volt, amikor mind az előző negyedévhez, mind az egy évvel korábbi azonos negyedévhez képest nőtt a forgalomba helyezett új autók száma: 5 illetve 2 százalékkal. Az ezt követő időszakban azonban már a gépkocsi eladások jelentős visszaeséséről szóló hírek jelentek meg.
A GKI Gazdaságkutató közzétette a régió országainak 2008 harmadik negyedévi versenyképességi indexeit (VEX) is, amely az előző negyedévhez képest csekély - a statisztikai hibahatárt alig meghaladó - mértékű változást mutat a megelőző negyedévhez képest. A mutató értéke Lengyelországban 0,4 százalékkal emelkedett, a többi vizsgált országban - így Magyarországon is - 0,1-0,6 százalékkal csökkent.
A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke a második negyedévhez képest Magyarországon 0,9 százalékkal, Csehországban 0,7 százalékkal javult, míg a többi vizsgált országban kismértékben romlott. Az index alakulására mindenekelőtt a nyugat-európai konjunktúra lanyhulása nyomta rá bélyegét. Ez a legnagyobb mértékben az exportdinamika lassulásában, illetve a kivitel visszaesésében jelentkezett. A viszonylag kedvező magyar pozíció a térségbeli versenytársakhoz képes relatíve kedvező exportdinamikával magyarázható.
