A nem-lineáris rendszerek olyanok, amelyekben a bemeneti változó (input) egységnyi megváltozása nem minden esetben ugyanakkora kimeneti (output) változást okoz. Erre jó példa a gazdaságban a kamatemelések mértéke és hatása. Ha a jegybank túlhevülést lát, akkor megemeli a kamatot. Lehet, hogy ennek semmi hatása nincs, sőt az is lehet, hogy a gazdaság tovább gyorsul. A következő emelésre mondjuk kicsit lassul a gazdaság, és ugyanígy kicsit lassul minden egyes kamatemelésre, amíg egyszercsak, az utolsó kamatemelésre, hirtelen teljesen összeomlik. Ezeknek a rendszereknek a belső logikája olyan is lehet (sőt gyakran olyan!), hogy egy ideig lineárisnak tűnnek, azaz minden egységnyi input változás nagyjából ugyanakkora output változást okoz, egészen addig amíg el nem érik a szakadék szélét, a "tipping point"-ot, amikor hirtelen a korábbi szabályszerűségek teljesen felborulnak, és a legutolsó egységnyi input változás teljesen mást eredményez, mint minden korábbi.
Ez véleményem szerint rendkívül aktuális. Az északi félteke időjárását ugyanis nagyon nagy mértékben meghatározza az Arktiszt fedő jégtakaró. Ennek hatása egy csomó mindenben érvényesül, amibe most nem mennék bele, de nyilvánvalóan nem mindegy, hogy az Északi-sark környékén sokmillió négyzetkilométeren jégtakaró van, vagy tenger. Előbbi esetben ugyanis például télen -30 fok van ott, utóbbi esetben meg nagyjából nulla: hiába nem süt a nap fél évig, a tenger visszamelegíti a levegőt. Amennyiben a sarki jég elolvadna, akkor Európa időjárása (főleg a téli/tavaszi) minden valószínűséggel drasztikusan megváltozna. Nem tudjuk pontosan hogyan, de ha tőlünk északra januárban nem -30 van, hanem nulla, akkor nálunk is sokkal melegebbek lesznek a telek, akár teljesen mediterránra váltva. (Viszont ez nem okoz számottevő tengerszint emelkedést, mert csak annyi történik, hogy az amúgy is vízben lévő víz, azaz jég, ismét elolvad!)
A nagy kérdés ezért az, hogy mikor olvad el a sarki jég? Ezzel kapcsolatban a klíma-előrejelzések abszolút nincsenek kapcsolatban a valósággal, a változások sokkal-sokkal gyorsabbak, mint az előrejelzésekben szerepel. Valószínűleg olyan folyamatok zajlanak az Arktiszon, amelyeket nem teljesen értünk. Viszont tudjuk azt, hogy a múltban is voltak olyan hirtelen változások, amikor a klíma az egyik rendszer-felállásból átváltott a másikba; míg korábban úgy vélték, hogy például a jégkorszakba becsúszás vagy az abból való kilábalás lassú, több évszázados folyamat volt, egyre több kutatás mutat abba az irányba, hogy sokszor előfordult, hogy néhány év vagy évtized alatt zajlottak le egészen drasztikus változások, például a hőmérséklet akár 10-15 fokkal megugrott Észak-Európában/Grönlandon ilyen rövid időn belül!
Mivel úgy tűnik, hogy az elmúlt 25-30 évben a (szeptemberi) jég mennyiségének 2/3-át "elfogyasztottuk", és mivel elég erős pozitív visszacsatolások vannak a rendszerben, ezért nem alaptalan azt feltételezni, hogy pár éven belül felgyorsulhatnak a változások, és az egyre vékonyabb jégtakaró helyett egyre hosszabb időre nyílt víz borítja majd az Arktiszt.
És itt jön a tőkepiaci hasonlat:
Ez az egész olyan, mint egy medvepiac. A medvepiacon is úgy zajlanak gyakran az események, hogy az árfolyamok esnek, esegetnek, viszonylag szépen, stabilan, de a rendszerben lévő pozitív visszacsatolások miatt általában úgy érnek véget, hogy a piac utolsó eső szakaszában az esés begyorsul, majd gyakran teljesen pánikszerűvé válik, és sokszor maga az árfolyamesés, azaz az árfolyamváltozás nagyobb része a medvepiac utolsó pár napjára korlátozódik. A klíma esetén nem a befektetők jelenléte és motivációjuk, hanem a rendszer logikája és belső visszacsatolásai miatt alakult ki a múltban sokszor ilyen folyamat, és jó eséllyel ismét egy ilyenhez közeledünk az arktiszi jég és vele Európa éghajlata kapcsán. Természetesen éppúgy, mint a piacoknál, itt sem tudja senki megmondani, hogy mikor indul a "pánik", a "begyorsulás". Lehet, hogy idén, de lehet, hogy csak 10 év múlva. Amikor ez bekövetkezik, akkor a sarki jég jelentős része nagyon gyorsan, akár pár év alatt is eltűnhet.
Habár úgy vélem, hogy az emberiség - mivel már korábban is sok hasonló változáshoz alkalmazkodott, és azóta nagyon jelentős fejlődést ért el - egyáltalán nem kerül veszélybe emiatt, de valószínűleg annak igen komoly gazdasági vonatkozásai lennének, ha a fenti folyamat pár év alatt lejátszódna, és az északi félteke mérsékelt övi része hirtelen mediterránná válna. Abszolút szakértelem nélkül, csak a tőkepiaci trendek (mondhatni nem-lineáris rendszerek) ismeretében azt gondolom, hogy jó esély van arra, hogy ez a következő 20 évben bekövetkezik, és az eddig lineárisnak tűnő folyamat hirtelen egy nagyobb ugrással folytatódik. A lényeg az, hogy a korábbi lineáris trendek, pl. az évtizedenként 0,2-0,3 fokos hőmérséklet-emelkedés helyett akár 1-2 évtized alatt bekövetkezhet 2-3-4-5 fok változás is, a "begyorsulás". A jelenlegi klímakivetítések gyakorlatilag lineáris extrapolációkat mutatnak, amely egy nem-lineáris rendszer esetében nyilván nem valószerű, mert lesz egy pont, ahol a lineáris változások hirtelen egy ugrással folytatódnak. Persze, hogy mikor, azt senki sem tudja, ezért is nincs benne az előrejelzésekben, de attól mi még tudjuk, hogy a változások nem egyenletesen zajlanak le, hanem egy ideig egyenletesen, aztán hirtelen.
A nagy kérdés, hogy milyen gazdasági következménye van annak, ha Budapest időjárása rövid időn belül rómaivá, Moszkva időjárása budapestivé válik?
Gondolom a bundagyártó cégeket nem érdemes nagyon drágán megvenni, de bizonyára vannak kevésbé egyértelmű következmények is. Számos más iparágban érdemes végiggondolni, hogy hol, mit okozhat ez. De nem csak a tőzsdén, hanem az ingatlanpiacon is komoly hatása lehet, hiszen például a síparadicsomokban megvett ingatlanok gyorsan veszíthetnek értékükből, viszont a korábban túl hidegnek tűnő mezőgazdasági területek brutálisan felértékelődhetnek. Azt gondolom, hogy a közép-hosszútávú befektetéseknél a fentieket akkor is érdemes figyelembe venni, ha fogalmunk sincs, hogy pontosan mikor következnek be...
Bővebben, illetve a hivatkozott tudományos munkák:
//onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/grl.50316/pdf
//onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1029/2011JC007110/full (a 11. ábra mutatja a valóságot és a modelleket, kb. ott tartunk, ahol 2050-ben kellene lennünk)
//psc.apl.uw.edu/research/projects/arctic-sea-ice-volume-anomaly/
https://nsidc.org/arcticseaicenews/
https://svs.gsfc.nasa.gov/4489
//met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/
