3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az ingyenebéd korszaka lejárt, a gazdaság helyreállításához pedig nem csak szakértelem, hanem politikai bátorság is kell. Ez lehetne a rezüméje a Figyelő és a CIB Bank keddi konferenciájának, amelyen neves közgazdászok arra keresték a választ, miként juthatna ki a magyar gazdaság a gödörből. Feltűnt köztük egy ex-pénzügyminiszter is, aki beismerte: hiba volt a kettős beszéd, s az ország lejtőre kerülése miatt őt is felelősség terheli.

Befékezett az állam, bandzsít a kormány.

Idén egyébként még ennél is kisebb bővüléssel vagyunk kénytelenek számolni: a két százalék elmarad az eurózóna 2,6-2,8, illetve az Európai Unió átlagosan három százalék körüli növekedési ütemétől, mondta el előadásában Palócz Éva.

A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint ez arra vezethető vissza, hogy a kormány - látva az elszabaduló államháztartási hiányt - "nagyon súlyosan, minden átmenet nélkül" visszafogta az állami kiadásokat. Tehát hiába nőtt négy százalékkal az idei első félévben a nem állami szektor teljesítménye, az állami szektor mínusz négy százaléka az egész gazdaság növekedését visszahúzta.

A szakember szerint a növekedést gátolja az is, hogy - egy 2006 eleji kimutatás szerint - Belgium és Németország után Magyarországon a legmagasabb a munkát terhelő adó az Európai Unióban. "Bár a hazai adószint önmagában nem drámai, a munkát terhelő adók nagysága nem arányos fejlettségi szintünkkel. Ezen mindenképp változtatni kell" - emelte ki Palócz Éva, aki szomorúan konstatálta: a felmérés óta ezek a terhek nemhogy csökkentek, hanem mintegy három százalékkal még emelkedtek is.

Az infláció és a bacik

Szintén a munkát terhelő adók és az egyéb adók arányának egészségesebbé tétele mellett érvelt előadásában Király Júlia, a korábban elhangzott vélemények némelyikével kapcsolatban viszont éles kritikát fogalmazott meg.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke Török Lászlóhoz fordulva például meglehetősen pikírt hangnemben így szólt: ”Kedves Laci. (...) Nem igaz, amit mondtál, hogy az infláció olyan, mint a láz: nem baj, ha kicsit magas, mert legalább kiöli a testből a bacikat. Ez nem így működik, a magas infláció ugyanis szétzilálja a gazdaságot.” Utalt arra: a mutató alacsonyan tartása a gazdaság stabilitása miatt fontos.

Király Júlia szerint 2009-re az infláció három százalék alá csökkenhet, ennek azonban komoly kockázatai vannak. Az euró bevezetésének időpontjával kapcsolatban csak annyit közölt: azt majd a kabinettel közösen állapítják meg.

Szerinte egyelőre azért nem neveznek meg konkrét időpontot, mert nem kívánnak abba a hibába esni, mint a korábbi kormányok, amelyek már több céldátumot is meglebegtettek - végül egyiket sem tudták tartani. Végezetül kiemelte: az euró bevezetésének legfontosabb feltétele, hogy a kormány teljesítse az ahhoz szükséges küszöbfeltételeket és elindítsa a nagy strukturális reformokat.

Az egyelőre kérdéses, van-e ehhez megfelelő politikai bátorság, mivel - mint ahogy Palócz Éva fogalmazott - jelenleg a kormány "egyik szeme az államháztartási hiányon, a másik pedig a népszerűségi indexen van."         

Wéber Balázs

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!