Magyarországon nincs gazdasági válság, sőt, szociális válság sincs, a társadalmi különbségek csökkennek, a nyugdíjak reálértéke emelkedik – szögezte le Bajnai Gordon. Ennek bizonyítására az OECD előrejelzésére hivatkozott, amely szerint jövőre már meghaladja a 3 százalékot a növekedés, az államháztartás közeledik egy egyensúlyi helyzethez és a forint erős árfolyama sem azt mutatja, hogy bizalomvesztés tapasztalható a magyar gazdaság kapcsán. Elismerte, hogy a tavalyi 1,3 százalékos GDP növekedés nagyon gyenge, de ez főleg az állami szektor gyengébb teljesítményéből adódik. Ugyanakkor elmondása szerint az úgynevezett piaci szféra 4 százalékkal bővül.
A magyar gazdaság megindult kifelé a gödörből, aminek szimbóluma a Mercedes beruházása, mondta a miniszter. Szerinte Magyarországnak nem az alacsony munkabérekkel kell versenyeznie, hanem a szakképzett munkaerővel és a magas hozzáadott értékkel tudjuk idecsábítani a beruházókat.
Bajnai szerint is vannak gondok
A negatívumok kapcsán a miniszter elmondta, hogy szerinte irreálisan magas a vállalkozások száma, szintén ebbe a kategóriába tartozik az a 450 ezer nyugdíjas országszerte, akik korengedménnyel mentek nyugdíjba. Bajnai úgy látja túl nagy az adók kikerülésben érdekeltek és az újraelosztástól jövedelmet várók tábora.
Változtatásra szorul az adózáshoz kapcsolódó adminisztráció is. Nálunk az adók adminisztrációjára a GDP 6,8 százalékát fordítják a cégek, míg az EU-ban ez a szám 3,5 százalék. A két szám között 750 milliárd forint a különbség, aminek kiesése jelentős adókönnyítést jelenthetne a vállalkozások számára. Bajnai Gordon egyetért azzal a véleménnyel, hogy szükség van a munkát terhelő elvonások mérséklésére, de ezt az egyensúly megtartása mellett kell végrehajtani. A kormány elhatározta, hogy amíg az első fél év költségvetési számai nincsenek meg, nem ígérget, szögezte le a gazdasági tárca vezetője.
Bajnai megismételte korábbi állítását, hogy nálunk elérhető a tartós 5 százalékos gazdasági növekedés. Ez azonban az alacsony képzettségűek munkába állítása nélkül nem megy, hiszen ma Magyarországon a felnőtt lakosság 43 százaléka inaktív. Ehhez azonban olyan környezetre lenne szükséges, amely munkára ösztönöz. Itt szóba került a romakérdés, amely fenntarthatatlan folyamatokat indíthat el, ha nem sikerül ezt a társadalmi csoportot a társadalomba integrálni.
Romlanak a kilátások
Varga Mihály a Fidesz alelnöke ennél sokkal pesszimistább képet vázolt fel. A magyar gazdaság szerinte messze a lehetőségei alatt teljesít, hiszen az Magyar Nemzeti Bank számításai alapján 4 százalékos bővülés is elérhető volna. Ám szerinte ma már ez sem igaz, hiszen annyira romlottak a kilátások, hogy a potenciális növekedési ütem inkább csak 3 százalék.
Az ellenzéki politikus azt javasolta, hogy először módosítsák a Konvergencia Programot és reális számok kerüljenek célkitűzésre. A skandináv országok tapasztalataira hivatkozva, a volt pénzügyminiszter szerint először inkább a kiadások lefaragásával kellett volna kezdeni a programot, amely éppen a fordítottja a magyar kormány bevételt növelő politikájának. Emiatt drágábban, nagyobb kamatfelárral lehet csak finanszírozni a hiányunkat. Varga Mihály szerint az a fő baj, hogy a kormányzati kiadások alig csökkentek, a kiigazítást pedig főleg az adóbevételek növelésére alapozták, és ez drasztikusan megnövelte a vállalkozások terheit.
Euróra szükség van
Az euró bevezetés céldátumának kitűzése idővel szükségessé válik, ami nagyban növelné a gazdaságpolitika hitelességét. A Fidesznél ezzel kapcsolatban Szapáry György volt jegybanki alelnök vezetésével már elkezdtek kidolgozni egy tervet, amelyet várhatóan csak szeptemberben hozzák nyilvánosságra, tájékoztatott Varga Mihály.
VMI
