Egyelőre még sejteni sem lehet, mi lesz az euróövezet közelmúltban felerősödött válságának és a megmentésére tett heroisztikus lépéseknek a kimenetele. A Spiegel elemzője szerint lehet, hogy mindez egy európai föderalisztikus állam megalapításának a kényszerű kezdete, de az sem kizárt, hogy az euróövezet széthullásának vagyunk a tanúi.
Ha a pozitív forgatókönyv válik valóra, akkor a közelmúlt intézkedéseinek köszönhetően stabilizálódni fog az európai valuta, és a lassú, de biztos gyógyulás évei következnek. Rossz esetben viszont a jövőben is további horribilis pénzeket kell majd “a piacra öntenie” az Európai Központi Banknak, amely nyomán elszabadulhat az infláció, és az euróövezet tovább csúszhat lefelé a lejtőn.
Kőkemény szankciókkal fenyegetnek
Az biztos, hogy – a német hetilap elemzője szerint – a jövőben a gátlástalanul költekező országoknak nem szabad arra játszaniuk, hogy majd a többi tagállam megmenti őket. Bár senkit sem szabad magára hagyni az EU-n belül, azt nem szabad engedni, hogy egyes országok más tagállamok kárára szórják a pénzt.
A problémát felismervén az Európai Bizottság már be is jelentette: minden eddiginél szigorúbb szankciók bevezetését helyezte kilátásba az euróövezet azon országai ellen, amelyek sorozatosan megszegik a zóna stabilitását biztosító kritériumokat. Tényleges szankciók nélkül ugyanis a rendszer nem lehet kellően sikeres, mondta José Manuel Durao Barroso, a testület elnöke Olli Rehn pénzügyi biztossal közösen tartott szerdai sajtótéjkoztatóján.
A bizottság egyebek között mérlegeli az uniós támogatások korlátozásának lehetőségét, illetve azt, hogy a szabályok be nem tartóit kötelezzék kamatozó letét elhelyezésére.
A tájékoztatásból az is kiderült, hogy a jövő év második felétől növelné a bizottság saját befolyását a nemzeti költségvetések ellenőrzésében is. Brüsszeli források szerint ez akár azt is jelenthetné, hogy a testület már a parlamenti jóváhagyás előtt megvizsgálná a tagországok büdzsétervezetét.
Túl sokat akar az EU?
Egyelőre azonban igencsak kétséges, rábólintanak-e majd a tagállamok a drákói szigorításokra. A Spiegel szerint a francia kormány rögtön a bejelentés után jelezte, hogy soha nem fogja átadni a nemzeti költségvetés feletti uralmat az EU-nak, és hasonló szellemű nyilatkozatot tett Guido Westerwelle német külügyminiszter is, aki szerint ez a jog az egyes országok parlamentjeié.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei hétfő hajnalban 500 milliárd eurós mentőcsomagot fogadtak el a közös fizetőeszköz, az euró védelmében. Mindezt a Nemzetközi Valutaalap további 250 milliárd euróval egészíti ki. A mentőcsomag a tagállamok reményei szerint megakadályozhatja, hogy a görög pénzügyi válság az euróövezet más országaira is átterjedjen.
Lehívták az első részletet a görögök
Az összesen 110 milliárd eurós hitelben részesülő görögök egyébként már kedden kérelmezték az első részlet, mintegy 20 milliárd euró hitel folyósítását az EU és az IMF által biztosított keretből. Az athéni pénzügyi tárcából származó információk szerint a súlyos adósságválsággal küzdő ország vezetése az EU-tól 14,5 milliárd eurót, az IMF-től pedig 5,5 milliárd eurót kér. A forrásnak "lehetőség szerint egy napon belül rendelkezésre kellene állnia" - mondta az AFP forrása. A pénz szerdán meg is érkezett a görög nemzeti bankhoz.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke szerint a görög pénzügyi válság egyik kiindulópontja egyebek mellett a görög statisztikák kozmetikázása volt. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat azonban nem tudta teljes mértékben felfedni a valóságot, mert helyszíni ellenőrzési joga nincs. Ezért Philippe Maystadt úgy vélekedett, hogy növelni kell a statisztikai hivatal ellenőrzési jogkörét, illetve az Európai Bizottság önállóságát az EU-tagországok államháztartási problémáinak felfedésére.
15 milliárdos megszorítás a spanyoloknál
Ami a vírusveszélyt illeti, az IMF kedden azt közölte, hogy sem egy Spanyolországnak, sem pedig egy Portugáliának nyújtandó pénzügyi segélycsomagról sem folytat tárgyalásokat. John Lipsky, a washingtoni székhelyű pénzintézet második embere azt mondta, hogy az IMF ugyan kapcsolatban van ezen az országok vezetésével, de "jelenleg nincsenek program szintű tárgyalások".
A spanyol kormány mindenesetre igyekszik megelőzni a járvány továbbtejedését, ezért - a piacok legnagyobb megelégedésére 15 milliárd eurós megszorító programot jelentett be szerdán.
W. B.
Menedzsment Fórum
